Vészcsengők

2013. február 19., kedd, Máról holnapra

Sok kisdiák gyengén szerepelt vagy épp elbukott a próba-képességvizsgán, az érettségi előtti felmérő is lármafa lehetne szülőnek, gyermeknek, pedagógusnak egyaránt, s félő, ha I–IV. osztályban végeznének tudásfelmérőt, kiderülne, már zsenge kisdiák korban sem tanulnak a gyermekek, holott ez az az időszak, amikor lett légyen az lány vagy fiú, imádja tanítóját, s általában szentírásnak tekinti minden szavát.

Évek óta azon rágódunk, mi minden lehet oka annak, hogy a gyermekek zöme keveset vagy egyáltalán nem tanul, vizsgáik pocsékul sikerülnek, s alig 30–40 százalék azok aránya, akik az iskola nyolc osztályát méltányolható eredménnyel végzik el. A hibást is jó ideje keresik, van, aki a szülőt, van, aki a gyermeket, más a pedagógusokat kárhoztatja, de kevés, még mindig túl kevés szó hangzik el arról, hogy ezt az eredménytelen tanügyi rendszert végre úgy kellene átalakítani, divatos szóval megreformálni, hogy meglelje benne helyét gyermek, pedagógus egy­aránt. Időtlen idő óta a romániai oktatásnak az a rákfenéje, hogy túl nehéz, bonyolult tanterv szerint oktatnak, dacára annak, hogy évről évre beigazolódik a közmondás, miszerint aki sokat markol, keveset fog.
A tantervek kidolgozásakor a szakpedagógusok szinte versengenek, hogy tantárgyaikból minél többet beletömjenek az alaptantervbe, mintha minden kisdiák tudósnak, kutatónak készülne. S elfelejtik, hogy valójában vala­mennyinek a belső logikáját, lényegét, alapjait kellene megtanítani – legalábbis a gimnáziumi osztályokban –, amire később majd a magasabb rendű tudást lehet építeni. Emiatt elképesztően túlzsúfolt a tanterv, sok az óra, akad fölösleges tantárgy is, így már a hetedikes, nyolcadikos gimnazisták – hogy a középiskolásokról ne is beszéljünk – reggel hét órára mennek iskolába félájultan, félálomban, s amikor 14–15 órakor véget ér az oktatás, olyan elgyötörten érkeznek haza, hogy az érdeklődő szülő egy jó szót nem tud kicsikarni belőlük.
Nem védenénk különösebben a gyermekeket, mert látjuk, jelentős részük túl keveset tanul, látjuk délelőttönként parkban, kocsmában, cukrászdában őket, de a tömeges lógásért – ismerjük el – a szülő és a pedagógus is felelős. S mert a szülő aggódni jól tud, ha nevelni nem is, magánórára járatja porontyait románból, matekból, egy-két idegen nyelvből, szeretné, ha zongorázna, hegedülne, sportolna. Na de mikor? És van-e vajon ideje és türelme az anyának, apának vagy tanárnak megértetnie vélük: maguknak, magukért kellene tanulniuk, mert itthon, kisebbségben, de hét határon túl is csak a tudás biztosít számukra élhető életet. A vészcsengőknek gyakrabban kellene megszólalniuk.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 752
szavazógép
2013-02-19: Közélet - Váry O. Péter:

Élen a munkahelyteremtés (Szavazás a költségvetésről)

Lezárult a sepsiszentgyörgyi városháza kezdeményezte internetes szavazás, a Sepsiszentgyörgy költségvetésének elosztásáról voksolók – akárcsak tavaly, az első ízben szervezett hasonló véleménynyilvánításkor – leginkább azt szeretnék, ha a városvezetés új munkahelyek létrehozásába fektetne. Ellenkező póluson a közvilágítás, közszállítás szerepel.
 
2013-02-19: Közélet - Kuti János:

Mit meg nem eszünk?! (A múlt hét)

A disznó sem tudja, mitől hízik! Akkor meg minket miért érdekel? Aki hajlamos rá, még a víztől is hízik. A földnek annyi éhes szájat kell betömnie, és az angolok azzal foglalkoznak, hogy ettek-e lóhúst vagy nem.