Röviden

,,S-300-as rendszerek Iránnak történő szállítása, amelynek híre megjelent a tömegtájékoztatásban, e pillanatban tárgytalan, nem tervezik, nem tárgya megbeszéléseknek az iráni és az orosz fél között" — állította a szövetségi katonai-műszaki együttműködési szolgálat rövid közleményében. Az S-300-as rendszer rakétái akár 150 kilométeres távolságból is képesek megsemmisíteni 27 kilométer magasságban tartózkodó, pilóta vezette vagy pilóta nélküli repülőgépeket, ballisztikus rakétákat. Orosz katonai tisztségviselők azzal büszkélkednek, hogy a rendszer képességei jobbak az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer tulajdonságainál. Az iráni sajtó azt állította, hogy az S-300-as rendszer jelentős károkat tud okozni az amerikai vagy az izraeli erőknek, ha megtámadnák Iránt. Mosztafa Mohammad Nadzsar iráni védelmi miniszter szerdán közölte: ,,Oroszország egy már régebben megkötött szerződés alapján szállítja az S-300-as légvédelmi rendszert Iránnak. A szállítás időpontját később jelentjük be." A washingtoni Fehér Ház szóvivője erre reagálva csütörtökön kijelentette: az Egyesült Államokat aggasztja a szállításról szóló bejelentés és általában az a kilátás, hogy Oroszország ilyen fegyvereket szállíthat Iránnak.

A januárban kezdődő szlovén európai uniós elnökség legfontosabb törekvésének nevezte a szlovén külügyminiszter a közösség bővítésének kiterjesztését a Nyugat-Balkánra. Dimitrij Rupel a Die Presse osztrák lap tegnapi számában megjelent nyilatkozatában elmagyarázta, hogy ha valaki Európa térképére néz, azt látja, hogy Szlovénia és Görögország között ,,meghatározatlan" terület van, egyfajta lyuk tátong. ,,Horvátország már úton van az unióba, és ez jó. Azt szeretnénk látni, hogy Szerbia is minél gyorsabban kövesse példáját" — mondta, Macedónia és Montenegró tagjelöltségét is szóba hozva. Egy kérdésre válaszolva visszakérdezett: ,,Lehetséges lenne egy jövőbeli Európa Szerbia nélkül?"

Csád kiadja Franciaországnak a Zoé Bárkája nevű civil szervezet hat francia munkatársát, akiket emberrablás vádjával nyolcévi kényszermunkára ítéltek az afrikai országban — jelentette be tegnap a csádi igazságügyi miniszter. ,,Kedvezően reagáltam Franciaország ma reggeli kiadatási kérelmére. Távozásuknak már nincs akadálya" — közölte Albert Pahimi Padacké a francia hírügynökséggel. Egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő közölte, hogy a hat francia a tervek szerint még pénteken elhagyja Csádot. Egy 1976-os kétoldalú egyezmény teszi lehetővé jogilag, hogy hazájukban töltsék le büntetésüket.

A japán és a kínai kormányfőnek nem sikerült előrelépnie a két ország területi vitájának, a Kelet-kínai-tenger alatti nyersanyagkészlet felosztásának kérdésében, de tegnapi megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy folytatják a tárgyalásokat. Fukuda Jaszuo japán miniszterelnök csütörtökön kezdett négynapos látogatást Kínában, és tegnap találkozott kínai kollégájával, Ven Csia-paóval. Japán szerint a két ország partjai között félúton húzódik az országhatár, Kína viszont teljes egészében igényt tart a Kelet-kínai-tenger alatt, egészen Okinava szigetéig elnyúló kontinentális talapzatra, amely alatt becslések szerint 200 milliárd köbméter földgáz és mintegy 25 milliárd köbméter kőolaj rejtőzik. Ez volt a tizenegyedik tárgyalási forduló a témában.

A nepáli parlament a monarchia eltörlése, a köztársaság kikiáltása mellett foglalt állást tegnapi szavazásán. A jelen lévő képviselők több mint kétharmada szavazott az ideiglenes alkotmány ilyen értelmű módosítására, miután a főbb politikai pártok és a monarchia megdöntéséért hosszú éveken át fegyverrel is harcoló maoista lázadók ezen a héten megállapodtak az államforma megváltoztatásában.