Hagyma-e a pityóka?

Az EU-s szabadverseny jegyében ez ellen nem lehet tiltakozni, csakhogy a dokumentumok azt mutatják, bizony nem egészséges az áru, mely az országba került. Lengyelországban pusztít a burgonyarák, teljes karantént rendeltek el, az országon belül is csak rendkívül szigorú szabályok mellett lehet szállítani. A Legumicultura szaklap decemberi számában közölt riportot arról, hogy a bukaresti piacokra tonnaszámra érkezik a lengyel krumpli, ám a hivatalos papírokon hagyma szerepel. Nagykereskedelmi ára: 0,25—0,4 lej.

Hasonlóak Fazakas tapasztalatai is, korábbi vásárlóinál érdeklődött, akik megerősítették, nincs szükségük székely burgonyára, sokkal olcsóbban behozatják hagymaként a lengyel krumplit. A közkedvelt, hatalmas osztrák és német burgonyákról szakemberek állapították meg, hogy a megengedettnél jóval magasabb a vegyszertartalmuk, saját hazájukban nem is kerülhetnek élelmiszerként a kereskedelembe, Romániában azonban szép áron értékesítik a piacokon. E tények fölött a romániai hatóságok szemet hunytak, pedig a vámnak, a pénzügynek, a növényvédelmi hatóságnak, a piacfelügyelőségeknek, a minisztériumnak egyaránt tudomása van róluk. Nem tettek semmit a helyzet javításáért a politikusok sem, egyetlen interpelláció sem hangzott el a parlamentben, pedig a képviselőház mezőgazdasági bizottságát, melynek elnöke Kelemen Attila RMDSZ-es képviselő, már tavaly szeptemberben tájékoztatta a Burgonyatermelők Országos Szövetsége, hogy veszélyben a hazai krumplitermelők. Fazakas szerint az elkövetkezőkben tovább romlik a helyzet, hamarosan kezdik behozni a szíriai, egyiptomi és török tavaszi krumplit, s bár ezekre az országokra nem érvényes az EU-s vámmentesség, a román állam kedvezményeket nyújt, és 7—10 banis kilónkénti áron szállítják a pityókát. A hazai termelőknek esélyük sem lesz eladni raktáron maradt burgonyájukat.

Pontos adat nincs arról, hogy milyen mennyiségű import burgonya került az országba, de a becslések szerint több millió tonnáról van szó. Romániában az átlagtermés 3—3,2 millió tonna szokott lenni, tavaly 2,3 millió tonnát takarítottak be a hazai termelők, és ennek jelentős részét nem tudták értékesíteni.

,,Bízhatnak-e ilyen körülmények között az állam intézményeiben a kisvállalkozók, az őstermelők? Nem kívánunk mást, csak annyit, hogy tegyék a dolgukat, ahogy minket is erre köteleznek" — hangsúlyozta Fazakas Tibor.