Sepsiszentgyörgy, 2017. szeptember 24., vasárnap 02:22
Köszöntjük Gellért, Mercédesz nevű olvasóinkat!

Energiahatékonyság az építkezésben (Fenntartható építészeti konferencia)

2013. október 23., szerda, Pénz, piac, vállalkozás
Konferencia a megyeházán – kevés helyi szakember vett részt. Ferencz Csaba felvétele
Konferencia a megyeházán – kevés helyi szakember vett részt. Ferencz Csaba felvétele
Közintézmények épületeinek felújításakor, főleg a műemlék épületek esetén, majdnem teljes mértékben figyelmen kívül hagyják az energiahatékonyság kérdését, holott ezek az ingatlanok nagy energiafelhasználók, fűtésszámlájukat az adófizetők közösen, helyi és országos adók formájában törlesztik. A Kovászna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara által második alkalommal rendezett székelyföldi fenntartható építészeti konferencia egyik fő témája volt ez, amelyről elismert szakemberek értekeztek.
Şerban Ţigănaş, a Román Építész­kamara elnöke a hazai építőipar jele­n­éről és jövőjéről szólva rámutatott: a konferencián felmerült fogalmak – városfejlesztés, környezetvédelem, mű­emlékvédelem, energiahatékonyság – az építészetben makacsul visszatérő kérdések. A felsoroltak közül az energiahatékonyság elve az, melynek piac- és gazdaságserkentő hatása van, azonban gyakorlatba ültetése csak akkor lehetséges, ha figyelembe vesszük az esetenként adódó városfejlesztési, környezetvédelmi és műemlékvédelmi szempontokat is. Meglátása szerint az energiahatékonyság akkor fog országunkban teret nyerni, amikor ehhez az államigazgatás szolgáltat majd példát, ugyanakkor felmérik a közintézmények felújítására elköltött közpénzek energiahatékonyságra kifejtett hatását.
Guttmann Szabolcs kolozsvári építész, Nagyszeben volt főépítésze a közterek fontosságára és a bennük rejlő potenciálra világított rá a közösségek fenntarthatóságának szempontjából. Több nagyszebeni példával támasztotta alá azt, hogy mekkora közösségi hatást lehet elérni egy-egy tér felújításával: véleménye szerint egy közösség fenntarthatóságát a közterek emberi léptéke nagymértékben befolyásolja.
Az energiahatékony műemlék-felújítások gyakorlati megoldásairól tartott előadást Benécs József, a gödöllői Szent István Egyetem oktatója, több magyarországi és erdélyi (köztük egy sepsiszentgyörgyi) passzívház épületgépészeti tervezője. Véleménye szerint az első tennivaló a felelősségérzet növelése az épületfelhasználásban. Ez úgy lehetséges, ha a felkészült szakemberek megosztják tudásukat a felhasználókkal. Kifejtette, különbséget kell tenni a muzeális megőrzés és a tartós emberi tartózkodás céljából használt épületek között: utóbbiakat csak úgy tudjuk megőrizni, ha energiahatékonnyá és komfortossá tesszük őket. Gyakorlati részleteket osztott meg a résztvevőkkel arról, miként lehet műemlék épületek falainak, födémjei­nek, nyílászáróinak energiaveszteségeit csökkenteni anélkül, hogy azok műemléki értékét veszélyeztetnénk.
Zalatnay László nyíregyházi szakember a szalmabála-építészet kérdéskörét járta körül. Rávilágított arra, hogy egy épület energiamérlegének egyenletébe be kell vonni az üzemeltetési energiafelhasználás mellett az építés során felhasznált energiát is. A szalmabála-alapanyag gyártása és szállítása alatt több mint harmincszor kevesebb energiát használunk el, mint ugyanannyi polisztirol előállításakor. Véleménye szerint megfelelő technológiát alkalmazva nem kell tartani a szalmabála gyúlékonyságától, de a rágcsálóktól sem.
Dr. Ruda Győző, a gödöllői Szent István Egyetem oktatója energia- és költséghatékony gazdasági épületekről tartott előadást. Szerinte az építőiparon belül a vidéki gazdasági környezet alkalmas leginkább az energiatakarékos és környezetkímélő tevékenységre, mivel az alapanyagok (fa, szalma, kender, nád és föld) helyben megtalálhatóak, és beépítésük nem követel bonyolult technológiai folyamatokat. Felhívta a figyelmet a bontás utáni hulladékgazdálkodás fontosságára, mely anyagilag hasonlóan megterhelő, mint az építőanyagok előállítása. Ebből a szempontból tekintve a népi gazdasági épületek „nulla energiájúak”.
Sári Attila építész, győri minősített passzívháztervező kifejtette, akkor válik lehetővé a tömbházak egységes felújítása, ha az állam leveszi az anyagiak hiányából és a bürokráciából adódó terhet a lakókról. Előadásában két példát is bemutatott. Egy győri felújításnál a lakók a tető beépítésével és értékesítésével finanszírozták a felújítást, mely után 45 százalékkal csökkent a fűtésszámla, és 30 százalékkal nőtt a la­kások értéke a hasonló, felújítatlan lakásokhoz képest. A dunaújvárosi Solanova projekt esetében a passzívházrendszer alkalmazásával – mérési adatokkal bizonyítottan – 85 százalékos fűtési és 50 százalékos melegvíz-megtakarítást értek el. Ráadásul zöldtetőt alakítottak ki a magas házon, amely közkedvelt felületté vált a lakók körében.
A szervezőknek sikerült elismert szakembereket Sepsiszentgyörgyre csábítaniuk, így szavatolták a konferencia magas színvonalát, ám annak sikerességét beárnyékolja némileg a helyi szakma alulreprezentáltsága, annak ellenére, hogy idén a Román Építészkamara támogatásával hozzáférhetőbbé tették a részvételi díjakat. A konferencia „fenntarthatósága” pedig nagyban függ attól, hogy újabb támogatók bevonásával a szervezők mennyi­re tudják elérhetővé tenni a részvételt minél több szakember számára.
Hozzászólások
Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráljon most
2013-10-23: Múltidéző - Bogdán László:

Sorakozó (’56 arcai, a lukas zászlón át)

Bejött a hó, jöttek a
hölgy- és úrmenyétek,
kardfogú cápa várt és
lopakodó enyészet.
2013-10-23: Pénz, piac, vállalkozás - :

Hírbörze

Terjed a fizetésképtelenség
A fizetésképtelenségbe jutó cégek száma majdnem 6 százalékkal, 20 220-ra emelkedett az év első kilenc hónapjában; szeptemberben 1734 vállalat jutott ebbe a helyzetbe, augusztusban pedig 1028. A cégbíróság adatai szerint 2012 első kilenc hónapjában országos szinten összesen 19 118 cég jutott fizetésképtelenségi helyzetbe.
Szavazás
Online látogatók
BNR Valutaárfolyam
1 USD = 3.8316 RON
100 HUF = 1.4834 RON
1 EUR = 4.5950 RON
Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
Most megy a TV-ben: