Sepsiszentgyörgy, 2017. december 11., hétfõ 21:08
Köszöntjük Árpád nevű olvasóinkat!

Földi István Gábor Áronja vádpontként (Visszajelzés)

2014. január 15., szerda, Nyílttér
Olvasom a Háromszék szombati lapszámában Kis­györgy Zoltán írását (Földi István második élete). Csíkszeredai fiatal tanárként hasonló korú tanártársaimmal (függetlenül attól, hogy ki mit tanított) állandóan tettre készen vállaltuk – a nálunk nem sokkal fiatalabb diákokkal közösen – irodalmunkat, történel­münket előhozni a feledés süllyesz­tőjéből.
Mivel 1958 a magyar polgári forradalom 110. évfordulójaként egyéves közelségbe került, elhatároztam, hogy azt méltó módon ünnepeljük meg. Ebben természetesen támogatott a csíkszeredai Elméleti Lí­ceum két tanára, az aligazgató Bereczk Lajos (Gyur­ka) és Lőrinczi János magyartanár. A színdarabot, Földi István Gábor Áronját erre a célra igen alkalmasnak találtam, és a Csík­somlyón lakó Gáll Ferenc idős tanítótól elkértem, majd több példányban lemásoltam és visszaadtam (ő a tárgyalásunkon ezt tanúként ismerte el). Megvoltak a főszereplők is, Gábor Áront Kálmán Ferenc tanuló (ő is a vád tanújaként szerepelt a tárgyaláson), s ha jól emlékszem, Jusztinát Antal Csilla alakította volna. A nagy múltú csíkszeredai színjátszás akkori irányítói a korabeli ruhákat szívesen kölcsönözték. Délutánként folytak a próbák. Néhány semmiképp sem „menő” részt (például Jusztina imáját) elővigyázatosságból kihagytam. A mindenütt jelen lévő és rám „pikkelő” igazgató, Horváth József egyik próbánkra benézett, és amikor a muszkákról hallott („szovjet érzékenység”), azonnal letiltatta a darab további próbáját.
Ez a letiltás egyaránt alkalmas volt az egyéb „bűneimhez” való csatolásra és Horváth „éberségének” jutalmazására. Íme, miként jelenik meg a Fábián Márton százados vizsgáló tiszt által fogalmazott vádiratban (amely az 1959/348-as számot viseli): „Puskás Attila vádlott Bereczk La­jossal és Lőrinczi Jánossal 1959-ben (elírás, valójában 1957 – P. A.) egy kulturális előadást terveztek az iskola kultúrcsoportjával, amelybe különböző nacionalista-soviniszta tartalmú balladákat, valamint a nyilvánvalóan nacionalista-soviniszta jellegű, 1943-ban kiadott Gábor Áron színdarabot vették be. A színdarabot a nevezett Puskás Attila sokszorosította, aki kiosztotta a szerepeket a tanulói kultúrcsoport tagjainak, amelyet ezek több próba során, Puskás Attila irányítása alatt megtanultak. Az említett színdarab nacionalista-soviniszta jellege miatt a felsőbb szervek megtiltották, hogy ezt a tanulók előadják.”
A tárgyalás után sokáig volt lelkiismeret-furdalásom azért, hogy a már idős Gáll Feri bácsi miattam került kellemetlen helyzetbe. Hor­váth igazgató ellenem táplált gyűlölete „leplezett le”, de közvetve Feri bátyánkra is sújtott. Soha nem találkoztam Gáll tanító úrral kiszabadulásom után. Talál­koztam viszont a füzet alakú olcsó kiadvánnyal, amikor dossziém tanulmányozásakor Bukarestben megláttam a „bűnjelek” között.
 
Hozzászólások
2014. január 15.
szerda 15:54
eberendre
1964 hozzászólás
Akik, önző céljaik olcsó győzelmeit csikarják ki, nem törődnek azzal, hogy ezuton bárkinek mekkora fájdalmat okoznak.


2014-01-15: Nyílttér - :

Ki a felelős a történelemhamisításért? (Visszajelzés)

A Háromszék tegnapi számában megjelent, Történelemhamisítás helyi segédlettel című írás kapcsán  fontosnak tartom az alábbiakról tájékoztatni.
2014-01-15: Nyílttér - :

Egy festmény margójára

A honfoglalás 1000. évfordulójára készülve a magyar állam pályázatot hirdetett a vármegyék, városok számára, amelynek témája olyan helyi történelmi neveze­tesség, kimagasló esemény, amely az utókor számára fönnmaradó művészi értékkel bír.