Sepsiszentgyörgy, 2017. december 11., hétfõ 21:08
Köszöntjük Árpád nevű olvasóinkat!

Tervezett fejlesztések (Magánvállalkozás)

2014. január 15., szerda, Pénz, piac, vállalkozás
Bihari Béla – ma már minden eszközhöz szoftver szükséges. A szerző felvétele
Bihari Béla – ma már minden eszközhöz szoftver szükséges. A szerző felvétele
Az első székelyföldi IT & Telecom-, vagyis információtechnológia- és távközlési konferencia alkalmat adott mintegy nyolcvan szakembernek, hogy személyes kapcsolat révén a szakma sajátos üzleti követelményeiről is eszmét cseréljenek. A megyei kereskedelmi és iparkamara égisze alatt fél évvel ezelőtt alakított szakmai testület első rendezvényének sikere a későbbi együttműködések, megvalósított tervek függvénye, ám a „gépezet” beindult. Bihari Béla, a Gnome Design & IT Solutions cég tulajdonosa és vezetője mint kezdeményező játszott és játszik döntő szerepet a folyamatban. A Németországból hazatért szakemberrel néhány évvel ezelőtt közölt riport mintegy folytatásaként pillantsunk bele a stratégiai tervezés „boszorkánykonyhájába”.
 
Németország mint bölcső
– A céget még egyetemista koromban tulajdonképpen más jegyezte be, weblapkészítést terveztünk a helyi piacra. Aztán 2003-ban, a műszaki egyetem elvégzése után a jövendőbelimhez mentem Mün­chenbe, s ott mindent a nulláról kezdtünk. Napi 10–15 önéletrajzot küldtem cégekhez, akkoriban még ott is magas volt a munkanélküliség. Néhány hónap múlva sikerült munkát találni egy München melletti kisvárosban. Olyan idősebb munkaadóm volt, aki többszörös milliomos, az üzleti életben már majd mindent megtapasztalt, aki látta azt, hogy nem a vízum (akkor még kellett) vagy a régiség fontos, hanem hogy valaki akar-e dolgozni. Ő minden hivatalos dolgot kijárt nekem, s ez akkor nagy segítségnek számított.
– Közvetlenül a szakmában lehetett elhelyezkedni?
– Igen, szoftverfejlesztéssel foglalkoztam, fél év után már a németet is jobban beszéltem, és átkerültem a Siemens egyik alvállalkozásához. Mint­egy hatvanfős fejlesztőcsapat tagjaként dolgoztam három és fél évet. De naponta másfél órát kellett utaznom a munkahelyemig, ez nagyon zavart, mert egy év alatt még egy hónap munkaidőt jelentett volna a belvárostól belvárosig utazgatás. Ezért kerestem más lehetőséget, s egy komoly újság hirdetési rovatában felfedeztem, hogy épp a mi utcánkban van egy szoftverfejlesztő cég, és keresnek egy olyan munkatársat, mint amit én tudtam csinálni. Mindez annak ellenére, hogy az addigi munkahelyemen nagyon jól éreztem magam, elismertek, voltam az év programozója is. De ekkor már eldöntöttem, hogy ha már váltok, én szabom meg a feltételeket, és úgy mentem oda, mint alvállalkozó. Természetesen az itthoni cégem révén, hiszen akkorra már kivásároltam a Gnome Designt. Vagyis Német­országban éltem és dolgoztam, saját itthoni cégemnél alkalmaztam magam, és az ügyfélnél dolgozva alvállalkozói megbízásokat teljesítettem. És valójában azóta is ezzel a céggel állok szoros üzleti kapcsolatban, igaz, 2008 óta immár itthonról teljesítem a megrendeléseket, és folyamatosan bővül a partnerek köre.
– Tudatos volt ez a tervezés, ennek a konstrukciónak a kialakítása?
– Igen, öt-hat évre terveztem a kinti munkavállalást, s már a régebbi munkahelyemen így akartam eljárni, de ők nagyon lokálpatrióták voltak, ragaszkodtak a német munkaerőhöz, illetve a német alvállalkozókhoz.
– Ezt nem hívják ott gazdasági nacionalizmusnak?
– Egyáltalán, pedig mondtam, hogy itthon alacsonyabb az adószint – akkor vezették be a 16 százalékos adót az IT-seknek is –, de hajthatatlanok maradtak. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy azért Münchenben a világon a legnagyobb a közbiztonság, mert ők büszkék arra, hogy befizethetik az adójukat, biztonság van, jól működő óvodák, iskolák, ahová nyugodtan engedik el gyermekeiket. Vagyis ott a vállalatok szintjén működik az, hogy nem az olcsóbb munka, hanem a helyileg minél több munka a fontos, hogy minél többet adózzanak a bajor államnak.
– Mégis hogyan sikerült „kihozni” ezt az üzletet?
– Ez egy hatalmas szoftverrendszer, amit mi írunk immár csaknem tíz éve, elavulnak részek benne, azt felújítjuk. Többnyire mikrocsipeket és félvezetőket gyártó mamutvállalatok használják ezeket a multiprojektmenedzsment-szoftvereket. A megbízóink látták, hogy nemcsak a munkavégzés érdekel, hanem a fejlesztés is – akkor hatalmas, több millió eurós megrendeléseket kaptak, így kénytelenek voltak kiszervezni munkákat. Azelőtt Szingapúrban működött ilyen alvállalkozás, Szentgyörgy azért közelebb, meg a kultúra is jobban hasonlít.

Szenvedély és fanatizmus
– Hogyan fejlődött a cég, most hol tart?
– Három szakembert hívtam haza az országból, különböző városokból, úgy indultunk 2008-ban, ma kilencen dolgozunk, és még eggyel bővülünk a közeljövőben. Persze, folyamatosan jöttek a megrendelések, bővíteni ennél sokkal gyorsabb ütemben lehetett volna, de nekem a fokozatosság volt a stratégiám. Most úgy látom, hogy az egész tevékenység átlátása egyre nagyobb kihívás, így a szervezésben, a menedzsmentben is valamiféle hierarchiát kell kialakítani. A lassú víz partot mos elvet szeretem követni, ellentétben a többi IT-céggel.
– Mi kell ahhoz, hogy ezt a néhány éves pályát be lehessen futni, mi a mozgatórugója a vállalkozónak?
– Szenvedély és fanatizmus, elszántság és kitartás. Amikor vasárnap délután sem tud nyugodni hagyni az a gondolat, hogyan tudnék egyről a kettőre lépni, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljek, mint korábban, vagy mint mások, állandóan ott van az a kis szikra.
– Ez a motivációja az elindított együttműködéseknek?
– Igen, a konferencia gondolata abból indult ki, hogy az emberek itt vannak, de keveset tudunk a másik munkájáról. Mindenki a maga kis mókuskerekében futkos, csinálja az egy-két személyes projektecskéjét, és kevesen tudnak felülemelkedni a napi munkavégzés szemszögén. Hogy megnézze: itt tartok most, hova szeretnék eljutni egy vagy két év múlva. Nincs konkrét stratégia, hogy miként lehetne üzletet kihozni, partnerségben valami nagyobb munkát megszerezni és lebonyolítani. Kell ugyanakkor a szakértelem, a magas képzettség, többnyire műszaki beállítottságú mérnökökre, informatikusokra lenne szükség, akik képesek folyama­tosan képezni magukat. Rendkívüli gyorsasággal jelennek meg az új technológiák, az új megoldások, s ma már gyakorlatilag mindenre szoftver kell. Ehhez is fontos a tömörülés, hiszen így a folyamatos továbbképzést közösen, házon belül sokkal könnyebben és olcsóbban meg tudjuk oldani.
– Egyébként hány információtechnológi­ával és telekommunikációval foglalkozó cég működik Székelyföldön?
– Háromszéken mintegy 80–85 ilyen tevékenységű cég van bejegyezve, ennek fele aktív. A konferencia szervezése kapcsán 35 céget mozgósítottunk Székelyföldön, becslésünk szerint legtöbb ezer szakember lehet ebben a térségben, aki a szakmában dolgozik. Nagyon sok a passzív ember, aki egymaga egy műholdas rendszeren keresztül dolgozik Amerikába. De itt nem is az a cél, hogy mindenki bekapcsolódjon, hanem akik érdekeltek az együttműködésben.
– Itt végül is versenyszerű viszonyok is vannak...
– Persze, kényes dolog ez, hiszen mi van akkor, ha dolgozom valakivel, megismerik a bizniszemet, az én embereimet, egy-két projektet megvalósítunk együtt, aztán a nagyobb cég például többet ajánl, és elviszi a jó szakembert. A tömörülésen belül már dolgozunk is egy etikai kódexen, hogy ezeket a kényes dolgokat el lehessen kerülni.
– Mi a cég fejlesztési stratégiája?
– Immár egyedül nem tudom átfogni az egészet, az üzletgenerálás szakmai részét végzem, de előbb-utóbb szükség lesz egy technikai vezetőre, aki a megvalósítást irányítja. A cég fejlődése szempontjából az az elképzelés, hogy minden évben egy-egy új nyugati megrendelőt vonjunk be az üzletbe, ami újabb nagyméretű megrendeléseket hoz.
Hozzászólások
2014-01-15: Nyílttér - :

Egy festmény margójára

A honfoglalás 1000. évfordulójára készülve a magyar állam pályázatot hirdetett a vármegyék, városok számára, amelynek témája olyan helyi történelmi neveze­tesség, kimagasló esemény, amely az utókor számára fönnmaradó művészi értékkel bír.
2014-01-15: Pénz, piac, vállalkozás - :

Hírbörze

Dolláralapú kötvényeket ­bocsátottak ki
A pénzügyminisztérium két hosszú lejáratú – 10 és 30 éves –, dolláralapú kötvénycsomagot dobott piacra – közölte a Ziarul financiar hivatalos forrásokra hivatkozva.