Adóparadicsom, ­adópokol (Jegyzet)

Találkoztunk, s ilyenkor következnek az obligát kérdések: hogy s mint, meddig maradnak itthon, s hogy megy a vállalkozás.

Legyint. Ingerült lesz, de palástolja.

― A vállalkozást részben áttelepítettem Szlovákiába. Ott 19 százalék az adóteher, nálunk közel 70.

Válaszában nincs, miért kételkednem, de kíváncsiságból utánanézek az adatoknak, s rátalálok egy 2005-ös adatsorra, tehát a magyarországi megszorítások előtti állapotot tükrözőre. Hegedüs Endre az OECD adatait közli, Magyarország az egy főre eső adóterhet éves lebontásban 69,5 százalékban állapítja meg. A magyarok már 2005-ben több adót fizettek, mint a belgák (59,3 százalék), a svédek (56,6), a finnek (56,5), a lengyelek (51,8), a norvégok (51,3), a görögök (49,6), a franciák (48,6), a japánok (47, 9), a németek (44,3), az amerikaiak (42,7), a csehek (40,5) és végül a szlovákok (29,9).

A szlovák ügy külön is érdekel, s ámulva olvasom, hogy az idei első negyedévben a szlovák gazdasági növekedés 9 százalék volt. A szlovákok az idei költségvetést 7,1 százalékos GDP-növekedésre alapozták, s 8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. Szlovákiában 2008-ban mintegy 800 000 autót gyártanak, az ország az egy főre számított autógyártás tekintetében világelső lesz. Az infláció elenyésző, évi két százalék körüli.

A nyári szezon hazavonzza az egykor a szomszédságba átvándorolt barátainkat. Kivétel nélkül az a véleményük, hogy Románia szemmel láthatóan ,,megugrott", a vállalkozási és a magánépítkezések önmagukért beszélnek.

Odaát a gazdasági leépülés, körben-karikában a gazdasági nekiiramodás észlelhető. Pedig kormányzati balhé itt is, ott is van bőven.