Az iráni rakéta (Magasles)

Ami, úgy véljük, lehetetlen. Noha a belgrádi politikában erős az orosz segítségbe vetett hit — a kormány is lekötelezettje Moszkvának, ráadásul nemrég passzolták fillérekért az oroszoknak a szerb energetikai ipart —, kérdéses, hogy a neuralgikus seb, Koszovó elvesztése merre mozdítja el a szerb külpolitikát. Ráadásul újabb, kellemetlen arculcsapás is érte Moszkvát az iráni rakéta fellövése után. Eddig is kerengtek hírek az állandóan bírált perzsa atomprogram mellett Teherán rakétafejlesztési programjairól, s NATO-szakértők szerint már eddig is elérhették rakétáikkal Dél-Európát, de ez az újabb iráni rakéta — amely akár atombomba célba juttatására is alkalmas lehet — megdöbbentette a világot. Ráadásul Oroszország nem hitt ilyen iráni csodafegyverekben, ezért is gátolták meg az elmúlt években sorozatosan a Teherán elleni ENSZ-szankciókat, amelyek az atomprogram leállítására vonatkoztak... Kérdés, hogy az orosz hírszerzést is megvezette Teherán, Oroszország tényleg nem tudott ilyen rakéták létezéséről? A kérdés merőben szónoki, hiszen azzal, hogy Irán kísérleti célokból fellőtte ezt a rakétát, sejthető, hogy még vannak titkos fegyverek a birtokukban. Arról már szinte felesleges beszélni, hogy ezek a perzsa rakéták a szó konkrét értelmében a közeli, szövetséges Oroszországot is fenyegethetik. A dilemma az, hogyan mászik ki a gödörből a becsapott Kreml, s hogyan fognak szavazni delegátusai az ENSZ-ben egy esetleges újabb iráni szankció kihirdetésekor. Mert ezek után elhinni a perzsa állításokat, miszerint orosz segítséggel fejlesztett atomprogramjuk kizárólag békés célokat szolgál, erős naivitásra vallana. S ha valami, hát akkor ez a naivitás nem jellemzi a Putyin megkezdte harcias orosz külpolitikát.