Tanítani és tanulni az autonómiát

,,Azt tapasztaltuk, a román politikusok azzal hárítják az autonómiáról szóló vitát, hogy idejét múlt, és nem az európai normáknak megfelelő igény. Ezért döntöttünk úgy, hogy megosztjuk velük tapasztalatainkat. Az EU 27 országából 11-ben működik valamilyen autonómia, ezért ezek bemutatásával kezdtük a sorozatot" — mondta Tamás Sándor, aki múlt kedden a belgiumi németek területi autonómiáját ismertette. ,,Úgy tűnik, mintha létezne egy jól egyeztetett román nemzetstratégia a különböző politikai pártok között a tekintetben, ahogyan e kérdéshez viszonyulnak. Egyrészt megpróbálják minimalizálni azzal, hogy azt mondják, nem működnek ilyen autonómiák Európában, másrészt egy szegénységi retorikát próbálnak felépíteni, miszerint Székelyföld nem elég fejlett ahhoz, hogy életképes autonómiája lehessen. Ezt kell mindenképp leépíteni, s úgy véljük, ez a kezdeményezés lebonthat bizonyos falakat" — érvelt Antal Árpád, aki a mai ülés előtt szólal fel, és ,,kedvencét", a baszk autonómiát mutatja be. Antal Árpád azt is elmondta, hogy a román értelmiségiek közül többen felhívták a figyelmét, túl sok energiát fordít a magyarság a ,,házon belüli kommunikációra", pedig a románokkal is ismertetnünk kell elképzeléseinket, hisz csak a beleegyezésükkel lehet létrehozni az autonóm területet.

A két képviselő egy másik kezdeményezést is ismertetett, autonómiakörútjukról szóló előadás-sorozatuk során szembesültek azzal a felvetéssel, hogy a magyar középiskolákban, egyetemeken is tanítani kellene a különböző önrendelkezésekről, hisz a diákok egyelőre nagyon keveset tudnak erről, és többségük még a székely szimbólumokat is alig ismeri. Meglátásuk szerint semmi akadálya nincs ennek, az iskolaigazgatók támogatásával be lehetne iktatni ilyen órákat, segédanyagként használható Bognár Zoltán nemrég kiadott autonómiafüzete, illetve a képviselők autonómiakörútjáról szóló könyv, amely márciusban jelenik meg. Ígéretük szerint, ha igény mutatkozik erre, gondoskodnak arról, hogy az iskolák megkapják a kiadványokat.