Érdem-e az érdemfizetés?

Az érvényben lévő törvény értelmében a közegészségügyben az alkalmazottak tizenöt százaléka jogosult érdemfizetésre, amit legkevesebb kétharmad-egyharmad arányban a végrehajtó munkakörben, illetve a vezető beosztásban dolgozók kapnak meg. A TESA szakszervezet kifogásolja, hogy a gyógyításban közvetlenül dolgozók számára az alsó határt alkalmazták, kilencvenhatan kapnak érdemfizetést, a vezetők közül pedig negyvennyolcan, holott nekik jóval nagyobb a fizetésük, mint az előbbi kategóriának, és olyan eset is van, hogy a 4000 lejes jövedelem mellé hatszáz lejes kiegészítést kap valaki (a fizetés 15 százalékát), vagyis esetében a pótlék több, mint egy munkás havi keresete. A szóban forgó szakszervezet nem ért egyet azzal, hogy a kórház belső szabályzata szerint az az alkalmazott, aki betegszabadságon volt, az adott évre nem kaphat érdemfizetést, de ha már ez a szabály, miért nem alkalmazzák mindenkire egyformán, ugyanis szerintük a kórház menedzsere is vett ki betegszabadságot 2007-ben, és mégis az érdemfizetési névsor első helyén szerepel. Sorin Văcăruş, az említett szervezet alelnöke azzal vádolja a Sanitas szakszervezetet, hogy az alkalmazottak között elhíresztelték, aki nem tagja a Sanitasnak, nem kaphat érdemjuttatást.

Török Zsuzsanna kórházmenedzser cáfolja, hogy részrehajlással kezelték volna a névsor összeállítását, és szerinte a betegszabadság nem volt kizáró jellegű kritérium. A menedzser leszögezte, nem jogos a TESA szakszervezet abbéli kérése, hogy két évre visszamenőleg átnézhesse az érdemfizetési listákat, mert tavaly és tavalyelőtt, amikor ezeket összeállították, még nem számított képviseleti szervezetnek, az idei az első alkalom, amikor a Sanitassal együtt láttamoznia kell a névsorokat. Török Zsuzsanna szerint a két szakszervezet közötti ellentét szülte az elégedetlenséget, a kórház vezetősége pedig igazságosan járt el azáltal, hogy az osztályvezetőkre bízta a nevesítéseket.