Belföldi hírek

Az elnök szerint ugyanakkor át kell vizsgálni az államelnöki intézmény hatásköreit, mert az ezzel kapcsolatos kétértelműségek igen széles értelmezési lehetőségeket biztosítanak. Markó szerint módosítani kell az alkotmánybíróság szerepkörét is, de leszögezte, nem tartja szükségesnek ennek felszámolását. Hozzátette, a parlamentnek meg kellene legyen a lehetősége arra, hogy a nagy többség döntése nyomán elfogadja vagy elutasítsa az alkotmánybíróság döntéseit. Túlzónak nevezte az alkotmány módosítására vonatkozó előírásokat is: a parlamenti képviselők kétharmadának kell elfogadnia, majd referendumot is ki kell írni, amelyen a szavazati joggal rendelkező állampolgároknak legalább fele plusz egy kell részt vegyen. Markó szerint úgy kell módosítani az alkotmányt, hogy csak az egyik feltétel maradjon.

Politikai akarat hiányában nem halad az egyéni körzetes választási törvény parlamenti bizottsági vitája — állítja Sergiu Andon, a képviselőház jogi bizottságának elnöke. Kifejtette, a két ház Állandó Bürója nem hajlandó napirendre tűzni a törvény vitáját, ,,átpasszolták a jogi bizottságoknak", ahol nem haladnak, mert a pártok nem adtak mandátumot képviselőiknek. Andon szerint azzal, hogy az állandó bürók a jogi bizottságokra és nem a törvényt már ismerő választási bizottságokra bízták a módosításokat, időt próbálnak nyerni, és felelősséget hárítanak. A jogi bizottságok tagjai levélben fordultak a parlament vezetőségéhez, melyben jelzik, nem hajlandóak addig folytatni a vitát, míg nem kristályosodik ki valamilyen politikai akarat. Két hete lejárt a határidő, amíg a jogi bizottságoknak el kellett volna készíteniük a választási törvény alkotmánybíróság által igényelt módosításairól a véleményezést.

Világítsa át a Szekuritaté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (SZIVOT) az eddigi, hivatalból ellenőrzött csoportok mellett az önkormányzati, parlamenti és elnökválasztások jelöltjeit is, valamint a bírói és ügyészi testület tagjait és a nagyköveteket — áll a Traian Băsescu államfő Călin Popescu Tăriceanu kormányfőnek és a parlament két házelnökének küldött nyílt levelében. Válaszul az államfő levelére Tăriceanu közölte, a SZIVOT-nak nem áll módjában átvilágítani a most következő választások előtt az önkormányzati jelölteteket, hiszen nem lehet pár hónap alatt több százezer jelöltet ellenőrizni. Megjegyezte, a törvény kötelezővé teszi az önkormányzati jelöltek számára, hogy saját felelősségükre nyilatkozzanak arról, együttműködtek-e vagy sem a szekuritátéval.

Botrányba fulladt a Nemzeti Megmentési Front létrehozatalának 18. évfordulója alkalmából szervezett ünnepség. Az egyik forradalmár, Nica Leon a nyilvánosság előtt durván kitámadta Ion Iliescu egykori államfőt, aki hasonló hangnemben válaszolt. Az 1989-es forradalmat és az azt követő időszakot idéző szónoklatok alatt a folyosókon a meghívottak veszekedtek, egymás forradalmár mivoltát vonták kétségbe, és akkor játszott szerepüket vitatták. Többen kifogásolták, hogy 18 év elteltével sem lehet tudni a teljes igazságot az 1989-es decemberi eseményekről.

Az utóbbi hónapokban tapasztalt pénzhígulás mértéke a vártnál nagyobb volt, és úgy tűnik, újabb áremelkedéseknek nézünk majd elébe — jelentette be Mugur Isărescu. A Nemzeti Bank elnöke szerint a második inflációhullám elsősorban Kína és India rohamos gazdasági fejlődése, illetve az Egyesült Államok lehetséges megtorpanása miatt következhet. Romániában a januári infláció 0,86 százalékkal nőtt, és ezzel az éves emelkedés 7,26 százalékot tett ki, ami 2006 májusa óta a legmagasabb. A statisztikai hivatal adatai szerint a decemberi éves infláció 6,6 százalék volt. Januárban a legnagyobb mértékben a szolgáltatások ára nőtt, 2,1 százalékkal; az élelmiszerárak 0,8 százalékkal, a más fogyasztási javak ára 0,4 százalékkal emelkedett. A jegybank idén 2,8―4,8 százalékos inflációval számol; a bank várakozása szerint az éves infláció márciusban éri el a csúcspontját 8,3 százalékkal.