MAROSVÁSÁRHELYEN HÚSZ ÉVVEL EZELŐTTI TÉMÁKRÓL VITATKOZNAK. Ciprian Dobre, Maros megye tanácselnöke és párttársai Sütő-szobor, Kossuth utca, katolikus főgimnázium nélküli Marosvásárhelyt akarnak, politikai primitivizmusról, törvénytelen szavazásról, árulásról beszélnek. Dobre kijelentette: a liberálisok soha nem fogják megszavazni a Sütő-szobrot, elutasítják ugyanakkor a katolikus főgimnázium létrehozását az Unirea líceum épületében, és nemmel szavaznak a Kossuth Lajos utcára is. Peti András alpolgármester ellenben kijelentette: kitartanak a Kossuth Lajos utca elnevezése, a Sütő András-szobor felállítása mellett, hiszen nagy írónk megérdemli, hogy köztéri szobra legyen Marosvásárhelyen, méltó helyen, a Színház téren. (Népújság)
ZÁSZLÓTÖRVÉNY A BUKARESTI SAJTÓBAN. A román lapok a székely zászló „legalizálásaként” értelmezték a SZDSZ képviselői által a parlament elé terjesztett zászlótörvény-tervezetet, és úgy vélekednek, ez az „ára” annak, hogy Victor Ponta miniszterelnök meghívta kormányába az RMDSZ-t. A liberális Adevărul csütörtöki számában Az SZDP kitűzi a székely zászlót címmel arról cikkezik, hogy a tervezet elfogadása után a Hargita és Kovászna megyei magyar többségű önkormányzatok törvényesen kitűzhetik majd Székelyföld zászlaját, pedig a román alkotmány nem ismeri el a székelyföldet közigazgatási egységként. A jobboldali România liberă Ponta megvalósította az RMDSZ álmát című írásában úgy fogalmaz: a szocdemek fondorlatos módon egy általánosnak tűnő, települési és megyei zászlókról szóló törvényt alkottak, de valójában semmi sem tiltja azt, hogy egy adott térségben minden község és város ugyanazt a zászlót fogadja el, mindössze a román és uniós lobogóval együtt kell majd használniuk. A független Gândul Kinek lobog a zászló? című vezércikkének szerzője szerint „roppant vidám” látványt nyújtanak majd a polgármesteri hivatalok, ha homlokzatukra a román, az uniós, a megyei és a települési zászlót is kitűzik. „Ha a magyarok jobban érzik magukat a kék-sárga (vagyis a székely zászló) lobogása láttán, engedélyezése csak jót tesz a nemzeti harmóniának olyan időkben, amikor a határainkon túl nacionalista indulatok forrnak. Ha majd kikerül a tiltás alól, és mindenütt kitűzik, a székely zászló is elveszíti titokzatosságát és frissességét, és beleolvad majd a tájba” – véli a cikkíró. A Gândul szerzője ugyanakkor megjegyzi: ő arra számít, hogy a tervezet a parlamentben megbukik, és Ponta vállát vonogatva magyarázza majd RMDSZ-es koalíciós partnereinek, hogy a kormány nem diktálhat a törvényhozásnak.
ULTIMÁTUMOT ADTAK A MOGYE MAGYAR OKTATÓI. Továbbra is érvényben marad a magyar oktatói közgyűlés azon döntése, amelynek értelmében kilépnek a Marosvásárhelyi és Gyógyszerészeti Egyetem valamennyi vezető testületéből, és lemondanak kinevezett vezetői tisztségeikről is. Elhatározásuk életbeléptetését azonban elhalasztják április 24-éig, vagyis egyhetes ultimátumot adtak az intézmény vezetőségének. Jövő csütörtökön, április 24-én Marosvásárhelyre látogat Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős miniszter, hogy a MOGYE magyar főtanszékeinek létrehozásáról tárgyaljon az egyetem vezetőségével és a magyar oktatókkal. A találkozótól a MOGYE magyar tanári kara a magyar tanszék problémájának megoldását várja. Ha ez nem történik meg, bojkotthoz folyamodnak.
KÖZEL ÁLLNA SZÉKELYFÖLD AZ AUTONÓMIÁHOZ? A Der Freitag német lap szerzője szerint a következő szeparatista konfliktus a Székelyföldön lesz, e terület közel áll ahhoz, hogy megvalósítsa autonomista törekvéseit. Martin Leidenfrost, a cikk szerzője jól ismeri e vidéket, utoljára március folyamán járt erre, arra keresve a választ, honnan jönnek a székelyek, és mit akarnak. Felismerte: a Románia központjában elhelyezkedő nyelvi sziget autonómiát akar, míg Románia Európa legközpontosítottabb országa, és egyfajta regionalizálást tervez ugyan, de a székelyek elképzeléseit – kik azért kerültek e területre, hogy védjék a Kárpátokat – figyelembe sem veszi.
