A vasárnapi szentmise után a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templomban az anyaországi Heavy Brass Guys Tuba Quartet, vagyis a Nehéz Fiúk Tubakvártett adott minikoncertet. Magyar népdalfeldolgozásokat adtak elő, majd Erkel Ferenc operáiból (a Bánk bánból és a kevésbé ismert Dózsa György című operából) szólaltattak meg egy-egy részletet, végül Kodály Zoltán Kállai kettősével zárták a koncertet. A zenekar vezetőjével, Adamik Gáborral, a Magyar Állami Operaház tubaművészével beszélgettünk.
– Már harmadjára járunk Erdély-körúton az együttessel. Ide éjszaka jöttünk, mert előző nap volt a magyar rendőrség napja, melynek védőszentje maga Szent György. A Nehéz Fiúk Tubakvártett hat éve alakult, tulajdonképpen a magunk szórakoztatására, baráti társaságként. Aztán más kollégák is csatlakoztak hozzánk, ők alkotják a hátterünket. Megemlítem Korb Attilát, aki az általunk előadott szimfonikus zenedarabok többségét átdolgozta tubára.
– Miért éppen a tuba?
– A tuba, mint tudjuk, a modern szimfonikus zenekarokban alapvetően kísérő hangszer. Ezért lehetőséget kellett adni a hangszernek, hogy szólóban is „kibontakozzon”. Miért választottuk pont a tubát? Gyerekkoromban az állami ünnepeken, a fúvószenekarokban megtetszett a hangja.
– Hol léptek még fel Európában?
– Általában Magyarországon és Erdélyben játszunk, innen megyünk Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely felé. De felléptünk Dániában (az egyik tagunk, Jens Christian Clausen, dán) és Németországban is.
*
A zenekar második lemeze, a Tubarapszódia erdélyi vonatkozású, ugyanis ezzel a CD-vel az együttes Kelemen Antal, az erdélyi fúvósélet kiemelkedő alakja emlékének adózik.