Vadkárok és falopások

Vitaindító beszédében a baróti közbirtokosság elnöke, Antal Jenő a Natura 2000 európai tájvédelmi hálózattal, a vadászati joggal, a vadkárokkal, a falopásokkal, az erdő- és legelő-visszaszolgáltatással s az ipari méreteket öltő szemeteléssel kapcsolatosan fogalmazta meg észrevételeit. Mint mondotta, igencsak sok gondot fog a közbirtokosság számára okozni az, hogy területük teljes egészében beleesik a Natura 2000 programba. Gond, mert arra kötelezik őket, hogy új üzemtervet ké­szíttessenek, s annak költségeit fedezzék. Ugyanakkor a programban szereplő területek fokozott védelmet élveznek, így igencsak kérdéses, hogy onnan még lehet-e majd fát kitermelni. ,,Senki sem kérdezte meg, részt kívánunk-e venni ebben a programban, s ha igen, akkor van-e valamilyen feltételünk" — fogalmazott Antal. A közbirtokosság elnöke kifogásolta azt is, nincs beleszólásuk abba, hogy ki és milyen feltételek mellett vadászhat területükön. Elmondása szerint semmilyen hivatalos papírt nem kaptak, szerződést sem kínált nekik senki, átutalással viszont 66 lejt fizettek nekik ilyen címen. Számításai szerint ez azt jelenti, hogy a vadásztársaság hektáronként mindössze 0,046 banit köteles fizetni. Az új erdészeti törvénybe kellene foglalni azt is, hogy a fásításra szánt csemeték eredetét kötelezően igazolni kelljen. Erre azért van szükség — érvelt Antal —, mert a tavaly megtörtént, hogy ismeretlen tettesek szabályszerűen kifosztották három parcellájukat. A falopásokkal kapcsolatban elmondta: a legtöbb kárt a Köpecbányán lakó Rúzsa nemzetség okozza, amely nemcsak a gallyakat szedi össze, vagy esetleg szűkös szükségletére lopna fát, hanem egyre inkább vérszemet kap, s már eladás céljából is ritkítja az erdőt. Antal a föld és legelők visszaszolgáltatásának lassúsága miatt elítélte mind a polgármestereket, mind a földosztó bizottságokat. Azt sem tartja kizártnak, hogy valakik ,,fentről" adtak ki a visszaszolgáltatási folyamat akadályoztatására utasítást.

Tamás Sándor képviselő elsősorban a ,,fentről jött utasítás" vádját cáfolta, s mint mondotta, a lassúságra a helyi szerveknél kell megoldást találni. Hasonlóképpen nem ítélte vitára alkalmasnak a falopások ügyét sem. Véleménye szerint abban a rendőrségnek kell eljárnia.

Korodi Attila sajnálatát fejezte ki, hogy a Natura 2000 program csak két év késéssel kezdődött el, így a területek végső kijelöléséig, illetve a működést szabályozó jogszabályok ismertetésére nem maradt elegendő idő, s megtörténhet, hogy ellenállásba ütköznek a helyiek részéről. Mindezek ellenére meggyőződése, hogy a program csak hasznot fog hajtani a közösségeknek. Indoklásul francia példát hozott fel, mely szerint a tradicionális környezetben készült termékek drágábbak, és esetenként kelendőbbek, mint az ipari előállításúak, márpedig a Natura 2000 ilyen szempontból garanciát jelent fakitermelőnek és gazdálkodónak egyaránt. Véleménye szerint az, hogy a programban részt vevő területek fokozottan védetteknek számítanak, s így nem lehet fakitermelést végezni, hiba, amit rövid időn belül korrigálni lehet. ,,A Natura 2000 nem környezetvédelmi, hanem tájvédelmi program, így, bár figyelmbe kell venni a helyi növény- és állatvilágban rejlő értékeket, bizonyos szabályok betartása mellett végezni lehet mindazt a munkát, amit eddig végeztek" — mondotta Korodi. Az új üzemterv elké­szítésével járó kötelezettséggel kapcsolatosan közölte: a mezőgazdasági miniszter, Dacian Cioloş megértően fogadta a már általuk is felvetett problémát, s ígérte, amennyiben az új üzemterv többletköltséget jelent a tulajdonosoknak, azt a minisztérium fogja állni.

Tőke István a vadászati joggal kapcsolatosan elmondta, hogy a nemrég érvénybe lépett új törvény értelmében, amennyiben a vadászkerületek ötvenegy százaléka a közbirtokosságok tulajdonába kerül, ők tárgyalhatnak arról, hogy melyik vadásztársaságnak adják bérbe. ,,A tulajdonosok dönthetik el, hogy kinek és milyen feltételek mellett adják bérbe a vadászati jogot. Ha úgy gondolják, azt is megtehetik, hogy saját közösségük tagjainak ítélik, de ha erre nincs igény, akkor a messzebbről érkezőknek is odaadhatják a jogot" — fejtette ki Tőke. Az államtitkár szerint az elkövetkezőkben a bérlésért járó összeg is megnő, azaz hamarosan már nem a baróti közbirtokosság által felhozott nevetséges összeget fogják a tulajdonosok kapni. Az ár kiszámításánál figyelembe kell venni majd a területek vadállományát is, így esetenként akár 20 000—30 000 lej is kérhető. A vadállatok által okozott károk megtérítésében is változásokat ígért. Létezik olyan változat, amely értelmében, ha védett állat okoz kárt (medve, hiúz) a pénzügyminisztérium, ha a vadászható állatok, akkor a vadásztársaságok, vagy ha azok minden szabályt betartottak, a mezőgazdasági minisztérium fedezi majd a gazdák terményében és állatállományában esett kárt. Abban az esetben, ha a vadásztársaságok mulasztást követtek el, harminc nap áll rendelkezésükre, hogy megtérítsék az okozott kárt, ellenkező esetben felfüggesztik vadászati jogukat. A vadászházak helyzetét a nehezen megoldható kérdések közé sorolta Tőke István. Okfejtése szerint ennek az orvoslása elsősorban attól függött, hogy a megyei illetékesek miként vélekedtek a kérdésről. Amíg Brassó megyében szinte kivétel nélkül mindenhol visszaadták, addig Kovászna megyében ott gáncsoskodtak, ahol tudtak. Tudomása szerint ezt a gáncsoskodást egyes képviselők törvényszintre akarják emelni, s már dolgoznak azon a változaton, amely mindennemű visszaszolgáltatást ellehetetlenít.