„A film sorra kapja a fesztiválmeghívásokat a világ minden tájáról” – mondta el az MTI-nek a Balázs Béla-díjas alkotó. A 80 perces játékfilm rekordgyorsasággal készült: az ötlet 2013 novemberében született meg, a januári forgatást februárban a vágás, márciusban az utómunka követte. A munkát a dél-koreai csondzsui filmfesztivál százezer dolláros támogatása tette lehetővé, a fesztiválnak mindössze annyi kikötése volt, hogy szerzői nagyjátékfilmet forgasson Pálfi György. „Egy dél-koreai kisvárosból felhívnak azzal, hogy látták a filmjeimet, és szeretnének támogatni... Ilyen csoda csak egyszer történik az életben” – fogalmazott a rendező.
Véleménye szerint a gyorsaság meghatározta a film szerkezetét is, amelynek kerettörténetét egy zuhanás adja, a „szabadesés” közben pedig a néző bepillanthat hét lakásba. Kiemelte: a feszített tempó a munka előnyére vált. „Egy lendülettel lehetett megcsinálni, nem kellett folyton megtorpanni különböző bürokratikus okok miatt” – mutatott rá, hozzátéve, hogy így rengeteget improvizáltak. „Ez döntések sokaságát jelenti. A rendelkezésre álló idő miatt ráadásul nem léphettünk vissza, szépíteni csak a következő döntéssel lehetett. Jó játék volt az egész, engem nagyon inspirált” – árulta el.
Pálfi György úgy vélte, a Sza­bad­esés szétfeszíti a hagyományos játékfilmek dramaturgiáját. Sze­rinte, bár a néző hét történetet ismerhet meg, az alkotás mégsem rövidfilmek egymásutánja, hanem egységet alkotó játékfilm. Kiemelte: az, hogy Szász János A nagy füzet című filmjével tavaly Kristály Glóbuszt nyert Karlovy Varyban, mutatja, hogy Magyarországon a filmesek értéket teremtenek. „Per­sze, csak ha hagyják” – tette hozzá, utalva Toldi című nagyszabású filmtervére, amelynek forgatása hónapok óta tolódik.
„Folyamatosan próbálom meggyőzni a filmalapot, hogy tudok és szeretnék is filmet készíteni” – fogalmazott az alkotó, aki kiemelte: a filmes szervezet valamennyi kérését teljesítették, a gyártási támogatásról mégsem sikerült döntésre jutniuk. Hozzátette: július végére találkozóra hívták a Magyar Nem­zeti Filmalaptól, ami reménykeltőnek tűnik, hiszen sikerül kimozdulni az október óta tartó holtpontról. A rendező különösen azt nehezményezi, hogy Andrew G. Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos nem bízik abban, hogy meg tudná rendezni a film akciójeleneteit, ezért azokat egy másik rendezőre, sajtóinformációk szerint egy kaszkadőrre bízná. Megje­gyezte, hogy a Toldi számára nemcsak egy munka, hanem gyerekkori álma megvalósulása is, ezért „kézművesgondossággal” szeretné felvenni a jeleneteket. Azt elfogadná, hogy valaki más rendezze ezeket a részeket, de szeretne jelen lenni, ha másként nem, mint „minőségellenőr”.
Arra a kérdésre, hogy milyen szereplőgárdában gondolkoznak, a rendező elmondta: mivel már több mint egyéves csúszásban vannak, a szereplőválogatást meg kell ismételni. Toldi szerepére magyar színészt szeretne felkérni, mivel a film magyar pénzből forog. Felidézte, gyerekkori álma, hogy szórakoztató kalandfilmet forgasson, a Toldi pedig ideális választás, hiszen Gémes József festményanimációján kívül nem készült belőle feldolgozás. Ezúttal is a három rész – Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme – együtt adja a forgatókönyv alapját. „Úgy éreztem, hogy a Toldi sok lehetőséget ad arra, hogy kardozzunk, akciózzunk, szerelmesek legyünk, szórakoztassuk az embereket. Szeret­nénk elmondani, hogy miért lett Toldi a mi hősünk, egy igazi magyar hős, de arra is rákérdezünk, hogy mit jelent ma az, hogy hős” – magyarázta, hozzátéve, hogy szerinte a vitéz nem letisztult karakter, többségében gyorsan, érzelmi alapon dönt. Megjegyezte, hogy miközben Arany János ezeket a hibákat erénnyé kovácsolja művében, ők vívódó karakterként ábrázolnák, a leglényegibb elemekben azonban hűek maradnak Ilosvai Selymes Péterhez és Arany János­hoz. „Ahogy Arany új formába öntötte és bontotta ki a művet, úgy 150 évvel később mi is új, filmnyelvi formát keresünk neki, de közben hűek maradunk az alapokhoz” – fogalmazott Pálfi György.