Gábor Áron EmlékévEresztevény és az Emlékezés erdeje

2014. július 30., szerda, Élő múlt

Ha Gábor Áron és július, akkor Kökös, és Uzon, és Eresztevény. Kökös, mert július 2-án a kökösi csatában vesztette életét Gábor Áron őrnagy – a sors iróniája, hogy a székely tüzérség alapítójának, az ágyúkészítő hős életének, aki „eszközt és hitet” adott a székelység szabadságharcának, épp ágyúgolyó vetett véget.

  • Nagy Lázár rajza a Vasárnapi Újság 1893. március 12-i számában
    Nagy Lázár rajza a Vasárnapi Újság 1893. március 12-i számában
  • Készül az Emlékezés erdeje. Fotó: Albert Levente
    Készül az Emlékezés erdeje. Fotó: Albert Levente

Uzon, mert bár a köztudatban kökösi csataként maradt fenn, még a 19. században uzoni csataként emlegették ama bizonyos összecsapást a honvédség és a cári csapatok között: ütközetnek nem hívják a történészek, hiszen hadászati szempontból nem az áldozatok számában jelentős, hanem mert napokig, hetekig feltartóztatta a Bem ellen készülő orosz hadat; és Gábor Áron szempontjából, mert az őrnagyot a halálát okozó ágyúgolyó-találat után Uzonba vitték, ott Tatrangi Sándor birtokán – némely leírások szerint – ideiglenesen eltemették, majd onnan indult másnap a testét szállító kíséret, hogy szülőfalujába, az akkor mezővárosi rangú Bereckbe szállítsák. És végül Eresztevény, hol – kényszerűségből – a katolikus Gábor Áron a református temető szélén lelt végső nyughelyre, egyszerű temetési szertartással, harangszó nélkül. Közel fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy az utókor Gábor Áronhoz méltó síremléket állítson, befejezetlenül hagyva már akkor az emlékhelyet, „melyhez eljárjon lelkesedést meríteni a múltakból, és hazaszeretetet tanulni a jövőre a mai és a következő nemzedék”.


A befejezetlen síremlék
„Gábor Áron megérdemli Háromszéktől, hogy sírja fölé olyan mauzóleum állíttasson, mely előtt az idegen bámulva, a hazafi imádkozva álljon meg” – írta a Nemere 1873. december 5-i számában az a Bitai Baikó Lajos, aki elsőként fordult a háromszéki községi vezetőkhöz a szabadságharc hősi halottainak számbavétele ügyében, illetve aki elsőként állított kopjafát a köpeci csatatér helyén. Írása annak a sajtóvitának az elindítója, melynek eredményeként az eresztevényi Gábor Áron-emlékművet végül 1892-ben felavatták. Gábor Áronhoz méltó síremlék állítása ugyanis már a Rikán Belüli Honvéd Segélyező Egylet megalakulásakor, 1861-ben felmerült, bizottságot is alakítottak e célból, az emlékmű költségeit közadakozásból szándékoztak fedezni, a pénz azonban nehezen gyűlt. Lendületet az adakozáshoz a korabeli sajtóban indult vita adott, több írás jelent meg a Nemerében, majd a Székely Nemzetben az elhagyott, gyommal felnőtt sírról.
Végül a Székely Nemzet 1891. február 5-én számol be arról, hogy „Háromszék vármegye alispánja, báró Apor Gábor felhívása folytán a Háromszék vármegyei államépítészeti hivatal tervezetet készített egy díszes síremlékhez, mely Gábor Áron­nak az eresztevényi temetőben nyugvó porai fölé emeltessék.” Az újság részletesen leírja a Gyárfás Győző királyi főmérnök által tervezett emlékművet, megemlítve, hogy „az oszlop tetejére későbben jelvényszerű díszítés fog alkalmaztatni: teljesen kiképzett, kerekes ágyút ábrázoló öntvény”, szóvá téve ugyanakkor azt is, hogy az emlékműállításhoz a szükséges összegnek mind­össze fele gyűlt össze. Folytatódtak tehát a különféle rendezvények, Márkosfalván például már következő hónapban „zártkörű táncvigadalom” szervezésével gyűjtöttek „Gábor Áron síremléke javára”, melyen „a báli névsor hetvenöt nőnevet” tartalmazott. Ekkor születik az első Gábor Áron-témájú színdarab is, a Sepsiszentgyörgyön időző színtársulat rendezője és színésze, Deréki Antal vállalkozott a „történeti színmű” megírására.
Az eresztevényi síremlék avatására végül 1892. július 31-én került sor, a Gyárfás Győző királyi főmérnök által tervezett obeliszket málnási kőből – a később megfogalmazott Kós Károly-i elv alapján: helyi anyagokból, helyi mesterekkel – Bogdán Flórián és Zuliáni Péter készítette el, az emlékmű márványtáblája a kőfaragó, szobrász Ge­renday Antal budapesti műhelyében készült, Gábor Áron félprofilját az egyetlen hitelesnek elfogadott, Gyárfás Győző királyi főmérnök által 1881-ben a családtagok arcvonásai (elsősorban a testvér, Gábor Imre akkori berecki polgármester) és a Gábor Áront személyesen ismerők leírása alapján készült rajzról mintázva. A sepsiszentgyörgyi Ál­lami Levéltár egy dossziéjából nemrég előkerült, a „Gábor Áronnak emelendő síremlékhez” készült műszaki leírásban Gyárfás Győző felemlíti, a báró Szentkereszty Béla által „rendelkezésre bocsátott hadijelvényes kődíszítmény a lábazat fölött, a tábla alatt volna elhelyezhető, azonban ennek méretei és kivitele sem művészi tekintetből nem kielégítő, sem pedig a szándékolt effektust előidézni nem képes, úgy hogy mellőzése az emlékoszlopra nézve egyáltalában nem volna hátrányos”. A „hadijelvényes kődíszítmény” azonban felkerült az emlékműre, az oszlop tetejére későbben alkalmazandó „jelvényszerű díszítés” már nem – erről egyébként így ír Gyárfás Győző ugyanabban a beadványában: „Amennyiben a költségek beszerzése még gondolkodás tárgyát képezi: estélyek és mulatságok volnának megyeszerte rendezendők, hogy a kegyeletes székely nemzeti czél minél előbb megvalósuljon és méltóképpen őriztessék meg Gábor Áron emlékezete.”
És ezzel hosszú időre le is tudta az utókor az első Gábor Áron-emlékművet, melynek gondozását a mindenkori eresztevényi tiszteletes vállalta fel, a kis gyülekezet szerény lehetőségeiből azonban a gyom eltávolításánál, olykor virág ültetésénél többre sosem telt. Az idők során az emlékmű több kisebb, a helybeli mesteremberek nem minden esetben hozzáértő javításán esett át, volt, hogy hatalmas fák rejtekében kellett meghúzódnia, a Gyárfás Győző tervéről készült leírásban a „későbben” tetejére szánt „jelvényszerű díszítés” felhelyezése viszont többé fel sem merült.


Az Emlékezés erdeje
Az emlékmű befejezését a Gábor Áron Ünnepet Rendező Bizottság kezdeményezte a székely nemzet hőse születésének 200. évfordulóján, egyúttal a síremlék mellett az Emlé­kezés erdejének kopjafarengetegét is elindítva.
A „jelvényszerű díszítés” kivitelezésére több elképzelés is született. Ezúttal, az eresztevényi emlékműavatás 122. évfordulóján nem kerül fel ugyan a „teljesen kiképzett, kerekes ágyút ábrázoló öntvény” az oszlop tetejére, de az nem azt jelenti, hogy végképp elmarad az emlékmű befejezése. Idén fontosabbnak tartottuk Gábor Áron síremlékének fölöttébb szükséges restaurálását, az emlékmű ugyanis az elmúlt több mint száz évben eléggé megrongálódott, háromsoros lépcsőzetének alsó sora kimozdult, az oszlop kövei és feliratos táblája, illetve a hadi jelvényes kődíszítmény tisztításra, a síremlék környezete rendezésre szorult.
A Gábor Áron Emlékév szervezése során merült fel az Emlékezés erdejének ötlete: egy kopjafarengeteg elindítása, mely nem csupán Gábor Áronnak, a székely nemzet hősének, de a székely szabadságnak is mementója legyen. A kezdeményezést támogatta az eresztevényi református egyház, az emlékműtől jobbra eső temetőrészt felajánlva a célra. Sok jó embernek munkája szükségeltetett a tereprendezéshez, és még többnek az emlékfák felállításához: az elképzelés szerint ugyanis az alapítók között ott kellett lennie azoknak a háromszéki településeknek, melyek Gábor Áron életében kiemelt fontosságúak voltak: Bereck, a szülőfalu; Sepsiszent­györgy, ahol kijelentette: Lesz ágyú!; Kézdi­vá­sárhely, ahol a hadiipart megvalósította; Bodvaj, ahol az első két vaságyút öntötte; Kökös, illetve Uzon, e két település közötti síkon állott fel a honvédség az 1849. július 2-i csatában, s bár Kökös szélén, a Feketeügy hídja közelében áll a Gábor Áron halálának helyszínét megjelölő emlékmű, az őrnagyot valójában Uzon határában érte a halálos találat; és végül Eresztevény, a mostanra már csupán falurésszé minősített kicsiny helység, melynek neve a magyarság tudatában Gábor Áronnak köszönhetően örökké fennmarad (az Emlékezés erdejének holnapi avatójára csupán Bodvaj kopjafája nem készül el).
A sort Csernátonnak kellett folytatnia, hiszen olyan segítőtársat adott Gábor Áron mellé, mint Végh Antal, majd következnie kellett Bölönnek, mely a legenda szerint elsőként ajánlotta fel harangját ágyúgyártásra. És aztán sorakozhattak mindazoknak a településeknek, szervezeteknek az emlékfái szerte a Kárpát-medencéből, amelyek fontosnak tartották Gábor Áron emlékének ápolását: így került Bölön után Vargyas kopjafája, majd következett Hódmezővásárhelyé, azé a városé, mely ama gyászos emlékezetű népszavazás ellensúlyozásaként a tiszteletbeli polgári cím intézményét alapította; ugyancsak az alföldi városhoz kötődik az Ivón rendszeresen táborozó, onnan Erdélyt szekértúrákon bejáró hódmezővásárhelyiek kopjafája, aztán a sort egy másik alföldi település, Csólyospálos követi, mely idén az aradi vértanúknak is emléket állít: tizenhárom, Székelyföldön faragott kopjafával; Kiskunhalas az elsők közt jelezte emlékfa-állítási szándékát, az anyaországi városban még 1957-ben szobrot állítottak az ágyúöntőnek a Gábor Áron Páncéltörő Tüzérezred laktanyájában, ennek felszámolása után, 2001 óta Kiskunhalas egyik terét díszíti a szobor; de fontosnak tartotta a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség és a Kriza János Unitárius Dalárda, hogy Gábor Áron emléke előtt ekként is tisztelegjen, miként fontosnak tartotta a kicsinyke Csehétfalva unitárius közössége vagy a kalotaszegi Ma­gyarókereke falucska is az emlékállítást. A Szentegyházi Gyermekfilharmónia – a Fili – előadásával nemcsak a holnapi ünnepi műsort színesíti, hanem kopjafát is állított, akárcsak a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola, és a sort – egyelőre – a gidófalvi Szilaj Ha­gyo­mányőrző Egyesület emlékjele zárja.
Egyelőre, hiszen az Emlékezés erdejének ez csupán a kezdete.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 756
szavazógép
2014-07-30: Pénz, piac, vállalkozás - :

Hírbörze

Növekvő építkezési kedv
Két százalékkal nőtt a kiadott építkezési engedélyek száma az év első hat hónapjában az egy évvel korábbi számhoz képest. A közel 18 ezer engedély többségét falun adták ki, a növekedés júniusban a legszámottevőbb (7,3 százalék).
2014-07-30: Közélet - :

Jövőben folytatják a decentralizálást (Ponta szerint)

Folytatni akarja 2015-ben a decentralizálást a kormány, amelynek erre vonatkozó tervei egy alkotmánybírósági döntés miatt első nekifutásra meghiúsultak – derült ki Victor Ponta miniszterelnök tegnapi nyilatkozatából.