Folytatódik az autonómiaharc (Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács)

A másfél éves szünet után összehívott tanács a tisztújítás mellett fontos határozatokat fogadott el, melyek elsősorban az autonómiaigény nemzetközi tudatosítását, hitelesítését célozzák. Az ülésen jelen volt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EP-képviselő, aki az erdélyi magyarság összefogását sürgette.

Jelentős számban, 175-en gyűltek össze a székelyföldi küldöttek az SZNT sepsiszentgyörgyi ülésén, s az esemény jelentőségét erősítette, hogy a román sajtó is kiemelt figyelmet szentelt a történéseknek. Fodor Imre, aki másfél évig megbízottként látta el az elnöki teendőket, beszámolójában az autonómiareferendum eredményeit, tapasztalatait összegezte. Egy évre és számos nehézség leküzdésére volt szükség, hogy Székelyföld minden részén véleményt nyilváníthassanak az emberek, de sikerült 209 304 szavazatot összesíteniük. Az SZNT adatai szerint az elérhető szavazók 52,98 százaléka nyilatkozott, és 99,31 százalékuk igennel válaszolt arra a kérdésre, akarja-e Székelyföld területi autonómiáját. A nemek aránya 0,52 százalék, érvénytelen szavazat alig 300 volt. Fodor Imre úgy értékelte, a székelyföldi autonómiatörekvések történetében lezárult egy korszak: a kezdeményezések, útkeresések korszaka, mostantól a kinyilvánított akaratnak kell érvényt szerezni.

Az SZNT egyértelműen megfogalmazta, a székelyföldi magyarság törvény által kíván érvényt szerezni önrendelkezési jogának, de nemzetközi támogatás nélkül jelen pillanatban ez nem látszik megvalósíthatónak. Éppen ezért kezdeményezték, uniós szinten szabályozzák a szülőföldjükön, őshonos, számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek jogait, különös tekintettel az önrendelkezés jogára. Ennek érdekében javasolták egy nemzetközi munkacsoport összehívását, amely kidolgozza a tervezetet. Az SZNT egy memorandumot is összeállított, melyet az Európa Tanács közgyűlésének juttatnak el. Ebben dokumentumokkal, térképekkel vázolják a székelység történelmét és autonómiatörekvései eddigi állomásait. Kérik, az ET nevezzen ki egy jelentéstevőt, aki felméri a helyzetet, és megvizsgálja a közösség által kinyilvánított autonómiaigény jogosságát, majd tapasztalatai és ajánlásai alapján az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadhat egy határozatot Székelyföld autonómiájára vonatkozóan, és ajánlást fogalmaz meg a román hatóságok felé, hogy érdemben foglalkozzanak a székelyföldiek kinyilvánított népakaratával.

Az összefogás szükségességét hangsúlyozta Tőkés László üdvözlőbeszé­dében. Kiemelte, az EMNT-nek és az SZNT-nek együtt kell működnie, enélkül az erdélyi magyarság magára marad, a székelység elszigetelődik, és a román politika diadalmaskodik. Az EP-választások előtt hat szervezetnek sikerült összefognia, ezt ki kell terjeszteni, ezért szorgalmazza folyamatosan a párbeszédet az RMDSZ-szel — fogalmazott Tőkés. Hangsúlyozta, ha az Európai Unió felé nem mutatunk egységet, ha nem valósítjuk meg az egységes erdélyi magyar képviseletet, semmi esélyünk céljaink megvalósítására. ,,A székely autonómia, az erdélyi magyarság autonómiájának biztosítása legalább annyira érdeke Romániának, mint minekünk, hisz megszilárdulna a helyzet, és nem lehetne a többségi románságot állandóan Erdély elszakításával riogatni" — vélte Tőkés László. Megismételte a román—magyar tárgyalások megkezdésének szükségességét, és javasolta, az Ahtisaari-tervhez hasonlóan készüljön egy, az erdélyi magyarság ügyét rendező terv, melynek védnökségéhez egy neves külföldi politikust kellene megnyerniük. Tőkés László ugyanakkor óvatosságra intette a székelyföldi politikusokat, nem szabad tápot adni a román hisztériának például a Székely Gárda emlegetésével, meglátása szerint bátorságra és önmérsékletre van szükség.

,,Eljön az idő, amikor Székelyföldön is több ezer, több tízezer ember mozdul meg belső indíttatásból. Erre szükség lesz, mert nem számíthatunk arra, hogy a román parlament magától megszavazza a székelyföldi autonómiát szabályozó törvényt. Erre rá kell kényszeríteni őket, és ennek több eszköze van" — hangsúlyozta Toró T. Tibor, aki támogatását ajánlotta fel az SZNT-nek.

Az SZNT elnöki tisztségére ketten jelentkeztek, a Marosszéki Székely Tanács Izsák Balázst, a gyergyószéki Borsos Gézát javasolta. A szavazáson Izsák 107, Borsos 63 voksot kapott, így a következő két évben Izsák Balázs lesz az SZNT elnöke. A népszavazás eredményeinek érvényesítését határozta meg a közeljövő legfontosabb feladataként, de kiemelte, szorgalmazzák, a közelgő önkormányzati választásokon kritériumként szerepeljen a jelöltek autonómiához való viszonyulása. Fél év áll rendelkezésükre, hogy létrehozzák az SZNT védnöki és tanácsadó testületét, a szakbizottságokat, és ezt követően ismét összeül az SZNT. Továbbra is kérik az önkormányzatoktól, írjanak ki hivatalos népszavazást az autonómia ügyében, jelenleg két testület Romániában végleg elutasított határozata van a Strasbourgi Emberjogi Bíróság előtt, de sokkal hatásosabb lenne a nemzetközi fórumokon, ha kétszáz ilyen dokumentumot juttatnának el felülbírálatra — vélte Izsák Balázs.

Az SZNT szombati ülésének végén elfogadták az Állandó Bizottság Koszovót illető közleményét és Tőkés László javaslatát, hogy március 14-én az SZNT és az EMNT tartson közös ünnepi ülést, ahol az 1848—49-es forradalomra való megemlékezés mellett tárgyalnának a két szervezet választásokhoz való viszonyulásáról és a ,,Koszovó generálta helyzet fejleményeiről".