Fontos dolgokról is sikerült beszélni (Traian Băsescu székelyföldi látogatása)

György Ervin prefektus elmondta, Traian Băsescu úgy véli, a magyar politikusok után ő ismeri a legjobban a két megyebeli helyzetet, azt, hogy mit gondolnak az itt élők az autonómiáról, milyen hatása lenne ennek. Több ízben hangsúlyozta: kész a párbeszédre, de csak az alkotmány tiszteletben tartása esetén hajlandó tárgyalni a kérdésről, és ragaszkodott ahhoz is, hogy inkább decentralizációnak nevezzék, ne autonómiának. Szó esett a román nyelv oktatásáról is: az államelnök fenntartja nyáron megfogalmazott álláspontját: I—IV. osztályban más tanterv szerint kell oktatni a magyar gyermekeknek a románt. Elmondta, megnézte a tankönyveket, és a török, illetve a tatár kisebbség számára összeállítottak sokkal jobbak, mint a magyar gyerekek könyvei. Ugyanakkor érthetetlennek nevezte a helyzetet, hisz a tantervet, könyveket magyar pedagógusok is felülvizsgálták, jóváhagyták. Traian Băsescu megígérte, mindent megtesz azért, hogy az új tanügyi törvény orvosolja ezt a gondot — mondta el György Ervin. Elhangzott az is, hogy a jövőben az államfő jelenlétében kellene folytatni a román—magyar párbeszédet, és a felek konkrét tényekkel álljanak elő. Băsescu megjegyezte, tisztában van azzal, hogy külön-külön tárgyalva mindkét tábor túloz, az igazság valahol középen van — mondta a román és a magyar közösség képviselőivel folytatott megbeszélések után.

Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének sikerült néhány igen jelentős gondolatot elmondania az államelnöknek. Egyetértettek abban, hogy a decentralizáció nem elégséges, a hatáskörök önkormányzati szintű kiterjesztését tovább kell vinni, de ugyanakkor megfogalmazta, hogy itt, a Székelyföldön külön intézményrendszert szeretnénk felépíteni, saját döntéshozó testületet — lehet ezt székelyföldi parlamentnek, kis kormánynak nevezni —, amely nemcsak arról dönthet, ki legyen az iskolaigazgató, de arról is, milyen iskolára, hány oktatási intézményre van szükség, illetve hogy kisebb vagy nagyobb rendőrséget akarunk. Albert Álmos elmondta, hogy ebbe a testületbe külön szabályozás szerint jutnának be a képviselők, és a román közösség is delegálhatna ide megbízottakat, esetükben akár a pozitív diszkrimináció elvét is alkalmazhatnák. Traian Băsescu felvetette, hogy kevés pénzt termel a két székelyföldi megye, és autonómia esetén odajuthatna, hogy kétszer nagyobb adókat kell majd kivetnie. Albert Álmos cáfolta ezt a feltételezést, válaszként kifejtette, készül a gazdasági elképzelés, amely a helyi altalajkincsek — kő, gáz, ásványvíz — hasznosítására is alapoz. Ugyanakkor azt is kifejtette, a román közösségnek el kellene már felejtenie az 1990 előtti helyzetet, amikor minden kérdésben ők diktáltak, és intenzív elrománosítás zajlott. ,,Tudomásul kell venniük, hogy ez az időszak lejárt, aki el akart menni innen, az elment, aki pedig maradt, annak meg kell értenie, hogy az autonómia számára is jobb anyagi helyzetet teremthet, az egész vidék gazdasági fellendülését hozhatja el" — ismételte el lapunknak Albert Álmos az államelnöknek elmondottakat. Kitért arra is, hogy a fiatalabb nemzedékek már hajlandóak tudomásul venni a jelenlegi helyzetet, és felismerték a kétnyelvűség előnyeit. Sepsiszentgyörgy polgármestere tájékoztatta az államelnököt a Szö­vetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésének akadályoztatásáról is. ,,Nem tudni, még milyen következtetéseket szűr le az elnök úr, de örvendetes, hogy beszélni lehetett ezekről a kérdésekről, nem csak felszínesen, de mélyebben is tárgyalhattunk az autonómiáról" — összegezte a vasárnapi megbeszélés tapasztalatait Albert Álmos.