Politikai ellentétek a baróti vízszolgáltató és A borvíz útja hátterében

A Goscom Rt.-ről szólva Nagy István elmondta: bár az utóbbi közel húsz évben mindegyik polgármester tisztában volt azzal, hogy a vízszolgáltatónál egyre tarthatatlanabb a helyzet, a víz minősége pedig kritikán aluli, a kérdés megoldásáért jóformán semmit sem tettek. Mindössze egyszer próbálkoztak Tausch Herbert igazgatót eltávolítani, de a jogi procedúrát nem vitték végig, s így minden maradt a régiben. Most, amikor közel négy éve tett ígéretét beváltaná, a helyi RMDSZ megyei segítséggel folyamatosan gáncsoskodik, s azon vannak, hogy őt a helyhatósági választások előtt erkölcsileg lejárassák. ,,A Goscom Kovászna megyében a legnagyobb árat szabja ki az ihatatlan, főzéshez is csak alig használható vízre, de így is évi 180 000 lejes tartozást halmoz fel. Én vagyok az, aki ezen változtatni akar, mégis engem kiáltanak ki a város érdekei ellen cselekvőnek, erőszakosnak és intoleránsnak" — mondotta Nagy István. Hogy a Goscom csődközeli helyzete miatt létrehozott új vízszolgáltató már több mint egy éve nem tudja ellátni feladatát, véleménye szerint annak tudható be, hogy a régi vállalat mögött teljes mellszélességgel felsorakozott a megyei RMDSZ, s minden lehetséges segítséget megad, hogy az időhúzás valamennyi módozatát a legvégsőkig ki lehessen használni. Állítását alátámasztandó elmondta: a Goscom szakszervezete jogi aktáinak egy része a telefax fejlécének tanúsága szerint a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalból érkezett, másrészt, amikor a tanácshatározatnak, illetve a bírósági végzésnek érvényt akartak szerezni, az engedetlenkedők a megyei tanács elnökét, Demeter Jánost hívták telefonon, s a segítség csendőrség és rohamrendőrség képében érkezett. Nézete szerint nem csak közvetett bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a háttérben politikai érdekek is meghúzódnak — Márton Árpád képviselőnek az Erdővidék lapban közölt interjújára hivatkozott, melyben a honatya szó szerint politikai ügyként említi a Goscom körül kialakult helyzetet. Nézőpontja, hogy a politikának ki kell vonulnia ebből a kérdésből, s hagyni, hogy a környezetvédelmi minisztériumnál nyert 19,5 millió lejből a város akadálytalanul felújíthassa a vízhálózatot, és modern eszközökkel szerelje fel a vízkezelő központot meg az ülepítőt, az új igazgatóság pedig láthassa el feladatát.

A résztvevők egy része láthatóan és hallhatóan (sokan folyamatosan ,,hangosan gondolkodtak", illetve bekiabálásokkal próbálták megzavarni a polgármestert) nem értett egyet Nagy István álláspontjával, s meglehetősen heves felszólalássorozat vette kezdetét.

Az Országos Ásványvíztársaság igazgatója és megyei képviselői feladatot is ellátó Nagy József és dr. Demeter Julianna, Demeter János édesanyja volt az, aki a szövetség mellett tört lándzsát. Nagy József kijelentette, hogy a baróti vízellátás kérdésében igenis van politika: az RMDSZ lobbijának köszönhető a 19,5 millió lej megszerzése, amivel most Nagy István dicsekszik. Demeter Julianna azon kérdésére várt választ, hogy hány alkalmazottja van az új igazgatóságnak, miből fizeti őket az önkormányzat, mennyibe is került ez a városnak, illetve dolgoztak-e valaha egy percet is fizetésükért. Kedves Rozália is az új igazgatóság pénzügyi hátterére volt kíváncsi, s mint mondotta, azt szeretné, ha hivatalos szervek folytatnának kivizsgálást az ügyben.

Nagy István Nagy Józsefnek válaszolva elismerte, hogy az RMDSZ is kivette részét a felújításhoz szükséges pénz megszerzéséből, de, mint mondta, az egyaránt az önkormányzat, sőt, a polgárok sikere is. A Goscom dolgozóit tanácshatározat alapján és versenyvizsgával alkalmazták, és jelenleg az elvégzett munka függvé­nyé­ben 25 és 50 százalékos fizetést kapnak. Dolgoznak az emberek — elsősorban a csövek karbantartása a feladatuk, s ha szükséges, a felgyülemlett szennyvizet is elhordják —, de hogy munkájukat nem tudják teljes kapacitással végezni, a goscomosoknak tudható be. ,,Ha egyszer az igazságszolgáltatás rendet teremt, akkor néhá­nyuknak nem csak személyes vagyonukkal kell felelniük az okozott kárért" — mondotta Nagy. A baróti RMDSZ elnöke, Szőcs Mihály szerint a jövőben csak a regionális szolgáltatók lesznek életképesek, ezért azt javasolta, hogy a város csatlakozzék a tervezett intézményhez. A megszerzett 19,5 millió csak a városi rendszer modernizálására lesz elég, viszont az együttműködést választva a falvak is részesülhetnek a felújítás áldásából — vélekedett.

A borvíz útja pályázattal kapcsolatosan Nagy István azt szeretné, ha eloszlana az a tévhit, mely szerint Barót város részvétele az elmúlt hónapokban oly sokszor napirendre tűzött módosító tanácshatározatok elfogadásától függne. ,,Bárki bármit is állítson, Barót a 2005 januárjában kötött szerződés értelmében igenis részese a pályázatnak, s abból ki sem szállhat, ki sem tehetik. Benne vagyunk, s eredeti álláspontunkon sem módosítunk: csak a medencék érdekelnek, a drága parkos, jacuzzis, csendes játéktermes megoldás nem. Ha ez az elhatározásunk valakinek gondot okoz, azt oldja meg maga" — jelentette ki Nagy. Mint kifejtette, azért kell ilyen határozottan tiltakoznia ellene, mert egyrészt Barót költségvetése nem engedi meg, hogy közel 650 000 lejt tegyenek ki önrészre, másrészt azzal sem érthet egyet, hogy a várost a fő pályázó, a megyei tanács semmibe vegye, saját belátása szerint úgy módosítson a terveken, hogy a rájuk háruló költségek a tízszeresére nőjenek. Nézete az, hogy a megyei tanács több esetben is törvénytelenül járt el, s most is azt szeretné, de a baróti tanács tisztára mosná őket. Ha a város érdekeit akarják szem előtt tartani, akkor a tanácsnak a nemrég meghirdetett 5.2-es befektetések mentén kellene gondolkodnia, hiszen ott mindössze kétszázalékos önrészt kellene lefedni, s nem tizenhetet, mint A borvíz útja esetében.

Zelch Ervin azt kérdezte, létezik-e olyan tanulmány, amely bizonyítja, hogy Baróton megfelelő, gyógyításra is alkalmas víz található. Nagy István szerint nem készült ilyen tanulmány, s a megyei tanács által készített dokumentáció sem Barótról, hanem Bibarcfalváról szól.

Nagy József ellentmondott a polgármesternek, kijelentve, hogy az általa igazgatott társaság adatai szerint háromszáz méter mélyen igenis jó minőségű, kissé savanyú borvíz található. ,,Tudják maguk, hogy milyen drága egy ilyen fúrás, de mi rendelkezünk a megfelelő felszerelésekkel, és megoldjuk a kérdést. Addig ásunk, amíg vizet találunk" — jelentette ki, derűt váltva ki a résztvevőkből. Nagy József szerint az sem helytálló kijelentés, hogy a költségvetés nem bírná meg az önrész fedezését. Szerinte már január folyamán 240 000 lejt utalt át önrészek fedezésére a megyei tanács, s a következőkben is segíteni fognak. Nagy István elismerte, hogy pénz érkezett a megyétől, viszont a környékbeli polgármesterekkel tanácskozva kiderült, a községek jóval többet kaptak, mint a város, tehát szó sincs arról, hogy megkülönböztetés nélkül segítené a megyei tanács a független polgármestereket.

Vass Csilla képviselő kérdésére, hogy gondolkodtak-e azon a megyei tanácsnál, az új intézmény működését milyen pénzből is fedezik, Nagy József csak annyit mondott: ,,Igény van rá, hiszen Kovászna is tele van gazdag külföldi zsidókkal."

Az ülés végére sem derült ki, mi lesz végül a sorsa az RMDSZ-es tanácstagok és Rácz Gábor független képviselő által elfogadott határozatnak: Nagy István joghézagra hivatkozva kifogást emel-e ellene. Mivel Dombi Réka Hilda kijelentette, hogy a tanácsülés összehívását illetően véleménye ellenkezik a Nagy Istvánéval, azt ő legálisnak tekinti, de a tanácshatározat dokumentációja hiányos, s így ez a része számára is elfogadhatatlan, a kérdés még egy ideig függőben marad.