Vlagyimir Putyin titkos álma

2014. szeptember 2., kedd, Világfigyelő

Szakértők úgy vélik, Moszkva régóta saját terveit szövögeti a délkelet-ukrajnai térség számára. Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiája – miszerint a térség jövőjét a történelmi Novorosszija, vagyis Új-Oroszország keretein belül kell újraértelmezni – az orosz állami tévének adott pénteki interjújában vált egyértelművé – olvasható az AFP francia és az APA osztrák hírügynökségek elemzésében.
 

Habár Putyin már áprilisban használta a Novorosszija kifejezést a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, a Kreml először múlt pénteki közleményében nevezte az oroszbarát ukrán szakadárokat „Novorosszija védelmezőinek”, és az elnök az orosz Pervij Kanal állami tévének adott interjújában tette egyértelművé, hogy saját elképzeléssel rendelkezik a térség sorsáról. Orosz és külföldi hírügynökségek már a televíziós beszélgetés vasárnapra tervezett sugárzása előtt közöltek részleteket a pénteki interjúból, amelyben Putyin tárgyalásokat sürgetett a szakadárok és a kijevi kormány között a délkelet-ukrajnai társadalom politikai szerveződéséről és államiságáról. Az orosz államfő kijelentette: „törekedni kell annak a tervnek a megvalósítására, amelyről megegyeztünk. Haladéktalanul lényegre törő tárgyalásokat kell kezdeni, és nem technikai kérdésekről, hanem a társadalom politikai szerveződéséről, az államiság kérdéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit.” Habár röviddel Putyin szavainak napvilágra kerülése után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő korrigálta az államfő televíziós nyilatkozatáról megjelent vasárnapi sajtóértelmezéseket – leszögezte, Putyin nem a terület önálló államiságáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt –, szakértők úgy vélik, valójában a Kreml valódi tervei bukkantak a felszínre. Alekszandr Morozov, a Kreml tevékenységét gyakran bíráló orosz politológus úgy vélte, Putyin végérvényesen eldöntötte, életre kell hívni Novorossziját. Novorosszija történelmi gyökerei a XVIII. században keresendőek, amikor az orosz hadsereg elfoglalta a mai „donyecki” és „luhanszki népköztársaságot” is magában foglaló délkelet-ukrajnai területet az oszmán birodalomtól, és Új-Oroszország néven bekebelezte. Vlagyimir Putyin már áprilisban úgy nyilatkozott az orosz televíziónak, csak Isten tudja, hogy az 1917-ben lezajlott bolsevik forradalom után a szovjet vezetők miért adták át Ukrajnának a Nagy Katalin cárnő által elfoglalt terület feletti ellenőrzés jogát. Amikor márciusban a Krím félszigetet Oroszországhoz csatolták, az 1954-ig a Szovjetunióhoz tartozó Fekete-tengeri félsziget birtoklását Putyin azzal indokolta, hogy a Kreml csupán egy, a múltban elkövetett hibát tesz jóvá. Az elnöki szóvivő vasárnapi nyilatkozatában úgy vélte, nincs abban semmi kivetnivaló, hogy az orosz elnök a Novorosszija kifejezést használta, hiszen „a történelem során így hívták a területet”, ez csupán a délkelet-ukrajnai térség orosz neve. Az AFP francia hírügynökség viszont úgy vélte, Putyin sokkal többet akar elérni annál, minthogy új nevet adjon a területnek.
Az elmúlt hetekben ez még távol állt a valóságtól: az ukrán kormányerők mind jobban visszaszorították az oroszbarát szeparatistákat, a felkelők több vezetője egyszerűen feladta a harcot, és úgy tűnt, közel a szakadárok fellegvárának, Donyecknek a visszafoglalása. A múlt héten azonban a szeparatisták ellentámadásba lendültek az Azovi-tengerig húzódó déli területeken, Ukrajnának pontosan azon a részén, amely Oroszországot szárazföldi úton köti össze a Krím félszigettel. Kijev és a nyugati államok azt vetik az orosz vezetés szemére, hogy ők állnak a villámhadjárat mögött. Néhány ukrán tisztségviselő Ukrajna inváziójával vádolja Moszkvát. A NATO úgy véli, mintegy ezer orosz katona tartózkodik a kelet-európai ország területén. Oroszország minden vádat visszautasított.
Maria Lipman politológus a fejleményekben Putyin egy korábbi kijelentésének megtestesülését látja. „Én kész vagyok elmenni a végsőkig, és Önök?” – idézte az elnököt Lipman. Szerinte ezzel Putyin azt dörgöli a nyugati vezetők orra alá, hogy Ukrajna Moszkva érdekszférájába tartozik. Szakértők úgy vélik, a nyugati országok minden szankciója ellenére a délkelet-ukrajnai terület hosszú távon orosz befolyás alá kerül. „Moszkva a Moldovában fekvő, szakadár Dnyeszteren túli területhez hasonlóan saját hatalmi központot fog létrehozni a Donyec-medencében” – vélte Holger Schmie­ding, a Berenberg bank közgazdásza.

Ukrajna lerohanásával fenyegetőzött
Vlagyimir Putyin Ukrajna lerohanásával fenyegetőzött az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott beszélgetésében – írta tegnap a Spiegel Online német hírportál. „Két héten belül beveszem Kijevet, ha úgy akarom” – az orosz elnök így fejezte ki a Barrosóval szombaton folytatott telefonbeszélgetésében azt a véleményét, hogy az EU-nak nem kellene őt provokálnia az uniós szankciók kiterjesztésével. A beszélgetést az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte, magyarázatot akart kérni az orosz elnöktől orosz katonák határon átnyúló, Ukrajna délkeleti régióját érintő tevékenységére. Barroso a szombati uniós csúcson beszámolt a beszélgetésről – írta a La Repubblica olasz lap. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán Barroso beszámolója után David Cameron brit miniszterelnök felidézte, hogy 1938-ban kudarchoz és végül világégéshez vezetett a náci Németországgal szemben folytatott megbékélési politika. Angela Merkel is hozzászólt ehhez. A német kancellár a tanácskozás több résztvevőjének elmondása szerint feldúltnak tűnt, és úgy vélekedett, hogy Putyin az ukrán válság további mélyítésére törekszik, súlyos katonai konfliktust kíván előidézni.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 755
szavazógép
2014-09-02: Világfigyelő - :

Függetlenedő Katalónia

Erősen megosztja a katalánokat az általuk november 9-re tervezett népszavazás, amelyen arról kellene dönteniük, hogy elszakadjanak-e Spanyolországtól. Az ország spanyol nemzetiségű lakosságának többsége viszont elutasítja a referendum megtartását – összegezte az El Mundo napilap a saját megrendelésére készített közvélemény-kutatás eredményeit tegnap.
 
2014-09-02: Közélet - :

Százezer már megvan (Aláírások Szilágyi Zsolt támogatására)

A Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje indulásához szükséges kétszázezer támogató aláírás csaknem fele összegyűlt – számolt be tegnap Toró T. Tibor. Az alakulat elnöke szerint noha az aláírásgyűjtés üteme jó, még sok munka áll előttük.