A libanoni Ali Ahmad Szajid Eszber – művésznevén Adonis – és a francia Yves Bonnefoy vehette át a Janus Pannonius Költészeti Díjat Pécsen.
A Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza által tavalyelőtt alapított – magán- és kormányzati forrásból finanszírozott –, 50 ezer euróval, oklevéllel és egy Janus Pannonius-szoborral járó kitüntetéssel olyan jelentős életművel rendelkező költőket ismernek el, akik hozzájárultak a nemzetek, kultúrák közötti párbeszéd erősítéséhez. Szőcs Géza beszédében kiemelte: Janus Pannonius óta sok minden megváltozott a világban és a költészetben, de utóbbi célja és értelme nem. „Az ember mindenekelőtt való ösztöne, hogy viszonyba helyezze magát a léttel, és dialógust kezdeményezzen vele, ugyanaz maradt. Éppen ezért hatnak ma is korszerűnek ezer éve élt költők szavai, s éppen ez hívja fel a figyelmet a mai világban mindinkább visszaszorulóban lévő költészet szolgáira. Azokra, akik még folytatják a létértelmezés, a rákérdezés, az önmegismerés ősi időben elkezdett monológjait, amelyek hatalmas és lenyűgöző dialógussá adódnak össze” – mondta. A Magyar PEN Club elnöke úgy fogalmazott, Adonis és Bonnefoy egész életében azért dolgozott, hogy az ember ne változhasson egydimenziós lénnyé, személyükben korunk költészetének két klasszikusát tisztelhetjük. Adonis (fotó) 1957-ben Bejrútban Juszuf al-Khallal létrehozta a Szifr (Költészet) nevű folyóiratot, amelyben elsőként közölte nyugati költők verseit arab fordításban. A Párizsban alkotó költő az 1980-as évektől több egyetemen, így a Sorbonne-on, a Damaszkuszi Egyetemen és a Libanoni Egyetemen, valamint 1990-től a Genfi Egyetemen tanított. Csaknem húsz könyvet írt arabul, ezek legtöbbjét franciául is kiadták. Angol nyelvű válogatott versgyűjteménye 2011-ben elnyerte a Griffin-díjat.
Yves Bonnefoy 1923-ban született Tours-ban, matematikai és filozófiai tanulmányokat folytatott, de művészettörténetet is hallgatott. Később az angolszász irodalomelmélettel foglalkozott. Költőkarrierje 1953-ban kezdődött. Bonnefoy Franciaország, Svájc és az Egyesült Államok több egyetemének vendégtanára volt. 1981-ben megválasztották a College de France összehasonlító poétikai tanszéke vezetőjének. 1993 óta ennek az intézménynek a professzor emeritusa. A költő-tanár fordítóként is híres, Shakespeare több drámáját és versét, valamint Yeats költeményeit ültette át francia nyelvre.
