Erősítsék az intézmény társadalmi támogatását – biztatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőit és diákjait az intézmény kolozsvári tanévnyitó ünnepségén Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A magyar állam osztozik a magyar költségvetésből fenntartott intézmény örömeiben, büszke eredményeire, de „a jövő építésének a felelősségében is osztozni kíván” az erdélyi magyar társadalommal. „A társadalomnak tudnia kell, hogy a felsőoktatásba fektetett energia megtérül” – jelentette ki. A diákoknak elmondta: olyan országban kezdik meg egyetemi tanulmányaikat, ahol – a negyedszázaddal korábbi bizakodás ellenére – nem lehet önálló állami magyar egyetem, nem használhatják teljes szabadságban anyanyelvüket és nemzeti szimbólumaikat, nem élhetik meg a maga teljességében nemzeti hovatartozásukat, de a nehézségeket ne sorscsapásként, hanem következményként fogják fel, mert ez a megközelítés tettekre és megújulásra készteti majd őket. A 2000-ben alapított egyetem rektora, Dávid László közölte: 200 főállású tanár irányítása alatt mintegy 2200 hallgató kezdte meg a tanévet 30 szakon és nyolc mesterképzésen. A rektor szerint a Sapientia nélkül teljesen hiányozna az anyanyelvű műszaki képzés az erdélyi felsőoktatásból, és a szigorú akkreditálási feltételek mellett ma már a műszaki oktatás elindítása is reménytelen lenne. Tonk Márton, az egyetem kolozsvári karának dékánja a népszámlálási adatokat idézve ecsetelte az intézmény fontosságát. Az erdélyi magyarság lélekszáma 1977 és 2011 között 30 százalékkal csökkent, a fogyás egyik oka Tonk szerint az volt, hogy a közösség nem rendelkezett működő, önmaga által irányított intézményhálózattal; a Sapientia létrehozása ezen a helyzeten változtatott. A tanévnyitón Szép Sándor vegyészprofesszornak kiváló oktatói díjat adtak át, a jogászhallgatók képzésére használt perszimulációs termet pedig Kuncz Ödönről nevezték el.