Ma dönti el Skócia lakossága, hogy szűkebb hazája, a 307 éves Nagy-Britannia tagja maradjon-e, vagy független országgá váljék. A szavazólapon az a kérdés szerepel majd, hogy Független ország legyen-e Skócia? A szavazóknak az igen vagy a nem szó beikszelésével kell választ adniuk a kérdésre. A függetlenséget elvetők szűk többségét mutatják a skót népszavazás előtt elvégzett utolsó közvélemény-kutatások.
A legutolsó adatok szerint 4 millió 285 ezer 323 ember regisztrált, hogy szavazhasson. Ez a 16 év feletti skóciai lakosság 97 százaléka, s így ez a nemzet történetének legnagyobb választói közössége. A népszavazást a Skót Nemzeti Párt (SNP) vezette edinburghi kormány írta ki két éve. A függetlenné válást elvető tábor egészen a kampány késői szakaszáig kényelmes, százalékosan mérve kétszámjegyű támogatottsági előnyben volt. Az utolsó hetekben azonban hirtelen és drámai mértékben előretört az elszakadást pártoló oldal, ledolgozva szinte teljes korábbi hátrányát, és a népszavazás hetére gyakorlatilag megjósolhatatlanná vált a referendum kimenetele.
A voksolás előtti napon közzétett utolsó három közvélemény-kutatási eredmény – a bizonytalanok kiszűrésével számolva – egybehangzóan azt mutatta, hogy a skót választók 52 százaléka kíván szavazni a függetlenség ellen, és 48 százalékuk adná voksát az elszakadásra Nagy-Britanniától. A közvélemény-kutató cégek is elismerték azonban, hogy ez a különbség a mérési hibahatáron belül van. Így a referendum kimenetelét és az 1707 óta létező Nagy-Britannia sorsát nagy valószínűséggel az dönti el, hogy a mintegy 600 ezer bizonytalan vagy preferenciáját titkoló szavazó közül hányan vesznek részt a referendumon, és hogyan szavaznak.
A függetlenségpártiak győzelme esetére a skót kormány 2016. március 24-ére tűzte ki Skócia függetlenségének hivatalos kikiáltását. Ha ezt a menetrendet sikerül tartani, és még abban az időpontban is a jelenleg 88 esztendős, 62 éve uralkodó II. Erzsébet királynő ül a brit trónon, akkor ő lesz a mostani formájában létező Nagy-Britannia utolsó uralkodója.
Brit alkotmányjogi szakértők szerint mindazonáltal aligha lenne tartható a skót kormány által felvázolt függetlenségi menetrend. Robert Hazell professzor, a University College London (UCL) egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője a népszavazás utáni lehetséges fejleményekről külföldi tudósítókkal tartott minapi londoni háttérbeszélgetésében kijelentette: ő 2017 tavasza előtt nem tudja elképzelni az elszakadási folyamat befejeződését. Hazell professzor szerint a skót kormány által kidolgozott menetrend nem veszi például kellőképpen figyelembe azt a várható késedelmet, amelyet a jövő májusban esedékes brit parlamenti választások okozhatnak a szétválási tárgyalásokban. Robert Hazell szerint a választási kampány miatt legalább két hónapra leállna a skót–brit tárgyalási folyamat. Ráadásul ha a nagy-britanniai választásokon a jelenlegi konzervatív–liberális koalíciót új kormány váltja fel, akkor teljesen újjáalakulnának a brit tárgyalóküldöttségek, és az illetékes új kormánytagoknak is időre lenne szükségük ahhoz, hogy „felvegyék a tempót”.
Ennél is nagyobb gondot jelentene az, hogy a skót függetlenség érvénybe lépéséhez szükséges alapvető törvények sem készülnének el időben a londoni és az edinburghi parlamentben. A professzor felidézte, hogy Csehszlovákia szétválásához 31 államközi szerződést és kétezer jogi megállapodást kellett kidolgozni, és az ország felbomlása után tíz évvel is voltak még rendezetlen kérdések.
Számos kétely övezi a skót kormány azon elképzelését is, hogy Skócia saját jogán már a függetlenség kikiáltásának napján EU-taggá válhat-e. Az Európai Bizottság leköszönő elnöke, José Manuel Barroso a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: ha egy olyan új ország, amelyik egy jelenlegi EU-tagállamból vált ki, önállóan csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor új csatlakozási kérelmet kell benyújtania, és ezt az összes többi tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia. „Roppant nehéz lenne elérni, sőt, lehetetlennek is bizonyulhat” az egyhangú jóváhagyás elérése ilyen esetben – fogalmazott skót kormánypárti politikusok által élesen bírált nyilatkozatában az EU-bizottság elnöke.
A legnagyobb bizonytalanság azonban azt övezi – és erről folyik a leghevesebb vita is –, hogy a skótok mivel fizetnének a függetlenség kikiáltásának napjától. Alex Salmond skót kormányfő azzal érvel, hogy senki és semmi nem akadályozhatja meg a font további használatát nemzeti fizetőeszközként. Szavajárása szerint „a font nem Anglia fontja, hanem Skóciáé is”. Nem úgy – hangzik a hivatalos válasz a londoni pénzügyminisztériumból. A tárca – a vitát lezárandó és a brit kormány álláspontját egyértelműsítendő – nemrég közleményében szögezte le, hogy „ha Skócia otthagyja az Egyesült Királyságot, otthagyja a fontot is”, mivel a brit költségvetés és a Bank of England – a brit jegybank – nem vállalhatja magára „egy külföldi ország” pénzügyi kockázatait.
A brit miniszterelnök szerint tragédia lenne, ha a csütörtöki skóciai népszavazás eredményeként Nagy-Britannia szétszakadna. David Cameron, akivel a The Times tekintélyes konzervatív brit napilap készített interjút, hangsúlyozta ugyanakkor: demokratikus országot vezető demokrata politikusként döntött, amikor beleegyezett a skót függetlenségi népszavazás megtartásába, tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság egyik nemzete olyan kormányt választott, amelynek politikai programjában szerepelt a referendum kiírása. Cameron a tegnap ismertetett interjúban úgy vélte, hogy Skócia ma valószínűleg még közelebb állna az elszakadáshoz, ha ő annak idején elutasítja a népszavazás megtartását. Igennel válaszolt ugyanakkor arra a kérdésre, hogy fel szokott-e riadni az éjszaka közepén, „hideg verejtékben úszva” a vereség lehetősége miatt. „Az eszem, a szívem és a lelkem is azt mondja, hogy tragédia lenne, ha az Egyesült Királyság felbomlana” – fogalmazott.
