A skót szavazók kinyilvánították elkötelezettségüket a stabilitás iránt az Egyesült Királyságon és az Európai Unión belül – hangsúlyozta nyilatkozatában Weber, hozzáfűzve: a stabilitás rendkívül fontos a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke megkönnyeb­büléssel fogadta a skóciai népszavazás eredményét. A német szociáldemokrata politikus hangsúlyozta: a népszavazás mintaszerű demokratikus eljárás volt, az Európai Uniónak pedig nem feladata beleszólni tagállamai belső ügyeibe, így abba sem, hogy milyen helyzetben legyen Skócia Nagy-Britanniában. Az EU-nak éppen elég gond a huszonnyolc tagország közösségének egyben tartása, és nem lehet elvárni, hogy még az autonómiatörekvések ügyét is Brüsszel, vagyis az uniós intézmények oldják meg. Azt viszont végig kell gondolni, hogy milyen eljárásokat alkalmazhat az EU, ha területén létrejön egy új állam – mondta az EP elnöke. A belépés és a kilépés folyamatának irányítására vannak szabályai a közösségnek, a következő időszakban pedig olyan eljárásokat kell kidolgozni, amelyek az autonómiatörekvéseknek is teret nyitnak. „Ezen még kell egy kicsit törnünk a fejünket” – mondta Martin Schulz. Kiemelte: Katalónia, Flandria vagy éppen Dél-Tirol számára iránymutató lehet, hogy milyen megoldást dolgoznak ki Skócia jogállására. Amennyiben Skócia az Egyesült Királyság keretében mindenki számára megfelelő önállóságot kap, akkor a skót megoldás modell lehet (az EU-n belül) más régiókban felmerülő igények kielégítésére is – mondta Martin Schulz.
Üdvözölte Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár tegnapi közleményében David Cameron brit miniszterelnöknek a Skócia függetlenné válásáról tartott népszavazást követően tett kijelentését. A skót „nem” katonai jelentőségét szerinte az adja, hogy a brit nukleáris csapásmérő erő, a ballisztikus rakétákat hordozó tengeralattjáró-flotta Skóciában állomásozik, az ország északi részének elszakadását követően pedig ki kellett volna vonni onnan. Ezzel összefüggésben több szövetséges, köztük az Egyesült Államok is aggodalmának adott hangot attól tartva, hogy az ország szétválása meggyengítette volna az észak-atlanti szövetség egyik legfontosabb tagját. Hasonlóan üdvözölte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hogy a skót nép az Egyesült Királyság egységének a megőrzése mellett döntött a népszavazáson. „Ez az eredmény kedvező az egységes, nyitott és erősebb Európa számára, amelyért a bizottság is kiáll” – mutat rá közleményében a portugál politikus.
Angela Merkel német kancellár nem kommentálta tegnap a skóciai népszavazás eredményét, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter viszont üdvözölte azt. Steffen Seibert kormányszóvivő berlini tájékoztatóján azt mondta, hogy a kancellár tiszteletben tartja a demokratikus döntéseket, és ebből a tiszteletből fakadóan nem is értékeli azokat, ez pedig „ma is érvényes”. Szintén üdvözölték a skóciai függetlenségi referendum eredményét tegnap a budapesti Magyar–Német Fórumon részt vevő magas rangú német politikusok. Elmar Brok európai parlamenti képviselő, az EP külügyi bizottságának elnöke – aki egy ideig Skóciában élt – az MTI-nek adott interjújában jó eredményről beszélt. A skótok a jövőben különleges jogokat kapnak, miközben Nagy-Britannia igazi föderális állam lesz – jelentette ki. Brok úgy vélte, hogy a skóciai népszavazás nem jelent precedenst más európai országok számára, és ennek kapcsán Korzikát, Katalóniát és Dél-Tirolt említette. Döntésükkel a skótok jelentős mértékben hozzájárultak Európa stabilitásának erősítéséhez – fűzte hozzá. A népszavazás – mint hangsúlyozta – üzenet több európai ország szánmára. Ez az üzenet pedig az, hogy az egyesült Európában is ügyelni kell a régiók önállóságának megőrzésére, az azokat megillető jogok biztosítására. A különböző szeparatista mozgalmaknak pedig meg kell érteniük, hogy útjukat a nemzetállamok keretei között kell keresni, és ésszerű viszonyt kell kialakítani a régiók és a központi államhatalom között.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a fórumon elhangzott beszédében több szempontból is tanulságos referendumról beszélt. A politikus szerint a népszavazás kiváló példa volt arra, hogy miként lehet interetnikai kérdéseket demokratikus, civilizált módon rendezni. Németh Zsolt szerint ez jellemezte az egész vitát, annak hangnemét, ami minden szempontból figyelmet érdemel Kelet-Közép-Európa részéről. A külügyi bizottsági elnök a népszavazás tartalmi vonatkozásaival kapcsolatban azt hangsúlyozta: a referendum azt bizonyította, hogy az autonómia nem destabilizáló tényező. Az nem destabilizálja, ellenkezőleg, stabilizálja az angol, a brit és a skót életet – jelentette ki. „Egyáltalán nem szükségszerű, hogy az autonómia elszakadáshoz vezessen” – fogalmazott Németh Zsolt, aki szerint a referendum eredményeként nem a britek nyertek a skótok felett, hanem az autonómia gondolata nyert. „Az autonómia nagy sikere volt az, ami Skóciában történt” – jelentette ki beszédében az Or­szággyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom sajnálja, hogy a skót függetlenségért küzdő erőknek nem sikerült kivívniuk Skócia függetlenségét. Ezzel együtt úgy vélik, a skót nemzet végső soron győzni fog, és a skót népszavazás precedensértékű az autonómiáért küzdő magyarság számára. Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes közleményé­ben azt írta: üdvözlik a londoni vezetőség által tanúsított „korrekt és felelős hozzáállást”, hogy a skót nemzet jelentős részének akaratát figyelembe véve lehetővé tette a függetlenségről szóló népszavazást. A Jobbik kiemelkedőnek tartja, hogy a skót választópolgárok csaknem fele „a fenyegetések és a nemzeti öntudatot megtörni próbáló globalista propaganda ellenére is kiállt hazája nemzeti szuverenitásáért”. A Jobbik bízik benne, hogy London példáját hamarosan „a Kárpát-medencei magyar kisebbségeket mai napig elnyomás alatt tartó államok is követni fogják, és nyelvi jogaik semmibevétele, autonómiaküzdelmük akadályozása és földjük idegenekkel való betelepítése helyett lehetővé teszik majd számukra, hogy autonómiatörekvéseikről népszavazás útján maguk dönthessenek” – hangsúlyozta közleményében Gyöngyösi Márton.