Keserű kirándulás-pirula (Szóvá tesszük)

Történt, hogy a wohleni (Svájc) száztagú diákkórus az iskola vendégeként töltött egy hetet a februári vakációban Háromszéken, programjaikat a fellépések határozták meg, de a szabad idő megszervezését az iskola vezetőségén kívül a diáktanács és a kórustagok is segítették. Akkor még úgy tudták a mikeses kórus tagjai, hogy majd mindannyian részt vehetnek a viszontkiránduláson, két autó­busszal indulnak a nagy kalandra, s mindehhez nem is fért kétség, valamennyien énekeltek a két templomi koncerten, megjelentek a közös programokon, és barátkoztak. Csak később derült ki, hogy változik az utaslista, csökkenteni kell a létszámot, közel húsz kórustagot ki kell válogatni hangjuk alapján, és visszamondani nekik az utazást. Pedig a gyermekek egy része már azt is megegyezte az újdonsült svájci ismerősökkel, hogy ki kinél fog megszállni, hisz előre lehetett tudni, hogy családokhoz mennek.

A kórus vezetője végrehajtotta azt, amit az iskola vezetősége kért tőle, és ezzel magára haragította a kieső gyermekek szüleit, akikből néhányan elmondták panaszukat szerkesztőségünkben. Azt mondják, megértenék a válogatást, ha versenyről lenne szó, megértenék a történteket, ha már a legelején eszerint indult volna a szervezés, de hogy menet közben okozzanak csalódást olyan diákoknak, akik ez idő alatt is rendszeresen jártak a kóruspróbákra, ezt nem hagyhatják szó nélkül.