Magyar—magyar kapcsolatok

A javaslat kidolgozói a Kárpát-medencei magyar—magyar kapcsolatok erősítését kívánják szolgálni. A Fórum 2004 szeptemberében jött létre, résztvevői a Kárpát-medencei államok országos, tartományi vagy megyei szintű választott képviselői, s az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt küld a testületbe.

Ez az a ritka pillanat tehát, amikor az öt magyar parlamenti párt együttesen és egységesen próbál fellépni, ami a jelenlegi magyar belpolitikai helyzetben ritkán előforduló jelenség. Ennyi benne a pozitívum.

A fórum létével és majdani munkájával, együttműködésével kapcsolatosan kételyek ott merülnek fel, amikor kiderül, hogy ez tulajdonképpen a magyar kormány által szétvert Máért pótléka kíván lenni. Egyrészt. Másrészt nem ér fel a Máért magasságába, mert abban nem csak a választottak vettek részt, hanem civil szervezetek, egyházi képviselők is. A mostani fórum a mindenkori politikai pártok érdekeit jeleníti meg a magyar—magyar kapcsolatokban is. Ez pedig országonként más és más jellegű súrlódásokat eredményezett eddig is, mert a pártképviseletek nem fedik le a lakosság, illetve a választópolgárok minden rétegét és csoportját.

Az aggályok ellenére üdvözölni lehet és kell a hivatalos képviseleteket határon kívül-belül összefogó fórumot a mostani időszakban, amikor teljesen világossá vált Romániában és Szlovákiában Koszovó kapcsán, hogy a másik oldal minden pártja képes összefogni a magyarok ellen, és nem riadnak vissza a legbizarrabb ötletektől sem — lásd Funar magyarellenes törvényjavaslatait.

Emiatt kell üdvözölnünk az új fórumot, s ezzel együtt az Európai Parlament magyar kezdeményezését a moldvai csángók helyzetének tanulmányozására, amelyet minden magyar EP-képviselő támogatásával bonyolítanak le.

A csángóügy ugyanis azt a ,,modellt" is képbe hozza, amilyent — mindenféle autonómia helyett — a magyar kisebbség egészének sorsul szántak.