Mítoszok és valóság

Kemény József gróf és történész kicsit később, a 19. század első felében készít több hamisítványt, többek között Udvarhelyszék két Oláhfalujának 1301-es létét igazolandó. E két ,,oklevél" hatása aztán, mint úthengeré: létrehoznak egy mítoszt, mely román akadémiai körökben még ma is tartja magát, hogy igenis, a Székelyföldön egykor komolyan szervezett román kenézségek léteztek. Erre ugyan csupán a két említett hamis oklevél a bizonyíték, melyek valótlan voltát román történészek is bebizonyították, mégis: jól hangzó mítosz, szépen beleillő bizonyos hamis elméletekbe. De a történész feladata az, hogy lerántsa a leplet a hamisítványokról — ezt tette Hermann Gusztáv Mihály történész Az eltérített múlt című, több tanulmányt tartalmazó legújabb kötetében, melyből a sepsiszentgyörgyi közönség is ízelítőt kaphatott a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott könyvbemutatón. Persze, ellenkező hatásra törekvő hamisítványok is láttak napvilágot szép számmal, a Csíki Székely Krónika például, mellyel szintúgy foglalkozik Hermann Gusztáv — ez utóbbiról csak annyit, hogy számtalan irodalmi mű alapjául szolgált, többek között Jókai Bálvá­nyosvárának is, s ez az első ,,forrás", melyben feltűnik a rabonbán kifejezés. És ott van a székelyek áldozópohara, meg annyi más mítosz, mely még csak köszönő viszonyban sincs a valósággal — de hát ismételjük: a történész feladata, hogy lerántsa a leplet a hamisítványokról.