A gyanúsított (Magasles)

Az ügy elég régóta folyik, s sokan — e sorok írója is — szkeptikusan jósolták, mikor lehet vége: május negyvenben, ami azt is jelenti, hogy a tettesekre s felbujtóikra soha nem derül fény. Ám néhány esztendeje a bukaresti katonai ügyészség a bányászjárásokkal kapcsolatos ügyek közül nemes egyszerűséggel leválasztotta, s az újrainduló eljárás során az ambiciózus katonai ügyészek az ország akkori államfőjét, Ion Iliescut is kihallgatták, és saját nyilatkozatainak ellentmondó vallomása, valamint az ellene valló koronatanúk vallomásai tették az egyik első számú gyanúsítottá… Köztudomású, hogy a kilencvenes bányászdúlások idején az állítólagos vájárok, akiknek soraiban álruhás személyek, sokak szerint volt szekusok is rejtőzködtek, törtek, zúztak, mindenkit összevertek. A kirendelt katonák lőttek is, összesen hat személy vesztette életét, de a katonai ügyészek most arra a négy személyre összpontosítanak, akiket az összecsapások során lőttek le. Azt vizsgálják, milyen mértékben volt része, szerepe az egykori államelnöknek az áldozatok meggyilkolásában. Iliescu mellett a gyanúsítottak listáján szerepel Mihai Chiţac tábornok is, akit nyolc órán keresztül hallgattak ki a katonai ügyészek, s vallomásai alapján több egykori katonai parancsnok is a gyanúsítottak közé került. Ők az eset idején a belügyminisztérium kötelékében tevékenykedtek, mint Gheorghe Andriţa nyugalmazott tábornok, volt belügyminiszter-helyettes, valamint Traian Ştefan, Costea Dumitru és Constantin Vasile nyugalmazott rendőrezredesek. A szomorú s ma is megmagyarázhatatlan gyilkosságok mellett az ügyben az államhatalom és a nemzetgazdaság aláaknázása, rablás, rongálás, jogtalan fogva tartás, személyi szabadság korlátozása, valamint emberellenes bűncselekmények vádjával zajlik eljárás, s az emlegetett magas rangú tisztek, valamint az egykori államfő — most már mindenki kezdi elhinni, az örök kételkedők is — aligha úszhatják meg a felelősségre vonást… Iliescu dacosan tagad, szerinte politikai okokból folytatnak vizsgálatot ellene. Perdöntő lehet viszont Teodor Marieş, az 1989. december 21. Forradalmáregyesület elnökének vallomása, aki szerint személyesen Ion Iliescu akkori államfő küldte az utcára 1990. június 13-án a hadsereget, ezért a meggyilkolt áldozatok haláláért, ha közvetetten is, de felelős!… A katonák parancsra cselekedtek, a parancsot a tisztjeik adták ki, őket viszont Iliescu instruálta. Így megy ez…