Az ország második nemzeti ünnepén

2015. január 26., hétfő, Közélet

Először ünnepelték Romániában nemzeti ünnepként szombaton január 24-ét, a román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülésének napját, miután erről tavaly decemberben törvényt fogadott el a parlament.
 

A iaşi-i központi rendezvényen mondott beszédében Klaus Johannis államfő azt hangsúlyozta, hogy a fejedelemségek egyesülése indította el Romániát a modernizáció és nyugatosodás útján, amihez az önös érdekeken túllépni tudó, a nemzeti érdekeket tisztán látó és azokért áldozatokat is vállaló vezetőkre volt szükség. Egy erős polgári nemzet azonban nem táplálkozhat kizárólag a múlt jelképes pillanataiból: tudatosan kell dolgoznia nap mint nap célkitűzései valóra váltásáért – mutatott rá az elnök.
Johan­nis az egyik legfontosabb adósságnak a decentralizációt nevezte, amelyet már az 1859-es egyesülés megálmodói is szükségesnek láttak, mégsem valósult meg. Az elnök a túlzott központosítás leépítését a következő időszak faladatának nevezte, amelyet záros időn belül, türelmesen és okosan kell megvalósítani. Rámu­tatott: a fejedelemségek egyesülését az Európai Unió keleti határának legnagyobb városában, Iaşi-ban, a Moldovai Köztársaság­tól mintegy 150 kilométernyire ünneplik, ezért gondolatban együtt vannak a Pruton túli testvérekkel, akikkel nem­csak a közös történelem, hanem a közös célok, a közös Európához való tartozás is összeköti a románokat.
1990 óta Romániának eddig december elseje volt az egyetlen nemzeti ünnepe. 1918-ban az erdélyi, bánsági és magyarországi románok ezen a napon nyilvánították ki Gyulafehérváron az általuk lakott területek és Románia egyesülését. 1918. december 1-jét a nagy egyesülésnek is nevezik. Ennek mintájára 1859. január 24-ét – Alexand­ru Ioan Cuza havasalföldi fejedelemmé választásának napját – a kis egyesülés napjaként kezdték emlegetni. (Ezáltal perszonálunió jött létre, ugyanis Cuzát előzőleg, január 5-én Moldva fejedelmévé választották.)
Daniel pátriárka, a román ortodox egyház vezetője az immár nemzeti ünnepnek minősülő dátumról szombaton kijelentette: január 24-e nem a kis egyesülés, hanem a modern román állam megteremtésének napja, amely megalapozta a nemzetegyesítés 1918-as beteljesedését.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1536
szavazógép
2015-01-26: Közélet - Hecser László:

Kölcsönből aszfaltozna Barót

Barót idei várható költségvetéséről szólva Lázár-Kiss Barna András polgármester a legutóbbi tanácsülésen elmondotta, számottevő változásokra nem számít, azaz várhatóan annyi pénzből gazdálkodhatnak, mint tavaly.
2015-01-26: Közélet - :

Foci és politika (Dél-Tirolban ülésezett a FUEN)

Bolzanóban, Dél-Tirol autonóm tartomány székhelyén tartotta hétvégén idei első ülését az Európai Nemzetiségek Fö­deratív Uniója (FUEN). Az elnökség tagjai találkoztak Arno Kompatcher kormányzóval, Luis Durnwalder volt kormányzóval, a Dél-Tiroli Néppárt vezetőivel, a ladin közösség képviselőivel, véleményformálókkal és újságírókkal. A megbeszéléseken Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára tájékoztatta a partnereket a kisebbségi polgári kezdeményezés fejleményeiről és a brüsszeli érdekképviselet kihívásairól.