Mitől finom a csomakőrösi kürtőskalács?

Nos, hiába csomakőrösi a dialektusa Nusi néninek, hiába itt öregedett meg, hiába tősgyökeres tagja a kálvinista gyülekezetnek, a nőszövetségnek, ezzel a kifejezéssel nemegyszer szembesült életében. Meddig? — kérdezzük, Háromszékre is általánosítva a kérdést.

Egyébként azt tartják a kőrösiek, hogy Nusi néni kürtőskalácsa finomabb bármelyiknél. Kakastejjel és varjúvajjal süti? — kérdeztük.

— Egy fenét! Van nekem egy jó receptem, annak alapján készítem. Az már a fejemben van. Nincs benne semmi titok. Ahány asszony kérte, annyinak magyaráztam el. Tavaly Zsuffa Levente kovásznai polgármester megkért, hogy menjünk el Csengerre, Magyarországra, Kovászna testvérvárosába. Akkor rendezték ott az Almanapokat. Székely kürtőskalácsot kellett sütnünk, és megtanítottuk a magyar asszonyokat is rá. Székely Emmika volt a társam. Reggel nyolc órakor meggyúrtam a tésztát, tizenegy órakor fogtunk neki, de este hat órakor még sütöttük a kürtőst! Hogy ne érje a nap a tésztát, bétettük az asztal alá. Ahogy kivettem egy adagot, megsütöttük, pillanatok alatt a többi tészta a vájlingban ugyanúgy vissza volt szaporodva. A kalácsnak a jó liszt az istene. Hogy baj ne lehessen, én innen vittem lisztet. Kimondottan nagyborosnyói finomlisztből sü­töm a kürtőskalácsot. Vajat csak nyolcvanszázalékost használok. Szabály az, hogy ami beléjár a tésztába, azt belé kell tenni! Írósvajjal azért nem kenem a tetejét, mert azt én beleteszem a tésztájába. Egy kiló liszthez teszek húsz deka vajat. Vaníliás porcukorba forgatom belé, az karamellizálódik rajta. A csuda ölte meg a magyarokat, hogy milyen finom. Jegyezze meg, van egy másik titok is: szeretni kell vele bajlódni. Munkával, figyelemmel lesz finomság belőle.

Nusi néniék Csengeren ingyen osztogatták a kürtőskalácsot. Felszeletelték, sort álltak érte a magyarok. Mesélte, hogy volt ott még vagy két autó, azokban is sütötték a kürtőst, de amíg az övékéből tartott, senki nem tudott eladni egyet sem!