A menekültekre és a migránsokra vonatkozó eltérő nemzetközi szabályokra hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán, az alkotmányjogász arról is beszélt: ha az akár háborús övezetből érkező menekültek a közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre veszélyt jelentenek, arra megoldást kell találni.
A genfi egyezmény és annak jegyzőkönyvei egyértelműen magukban foglalják azokat a szabályokat, amelyek a menekültekre, üldözöttekre irányadóak. Ezek egyik legmarkánsabb pontja az úgynevezett visszaküldés tilalmának elve, amelyet a magyar alaptörvény is tartalmaz – emelte ki ifj. Lomnici Zoltán, hangsúlyozva: minden törvényes eszközt fel kell használni annak a személynek a befogadására, akit faji, vallási, nemzeti hovatartozása vagy politikai okokból üldöznek, élete veszélyben van.
Az illegális emberkereskedelmet is magában foglaló migrációról szólva ugyanakkor az alkotmányjogász rámutatott: úgy tűnik, az Európai Unió a mai napig nem tudott koherens rendszert kidolgozni a bevándorlókra, csupán iránymutatások vannak, a hatáskörök a nemzeti parlamenteknél maradtak. Sokan tennék ki a „Megtelt” táblát – jegyezte meg, hiszen különösen a gazdasági bevándorlókat már nem bírják el az egyes tagországok. Nem csupán a munkahelyeket veszik el az adott fogadó ország állampolgáraitól, hanem a szociális hálóra kapcsolódva aránytalan terhet jelentenek az ellátórendszer szempontjából is – magyarázta.
Ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta: ha kiderül, hogy az akár háborús övezetből érkező menekültek „a közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre veszélyt jelentenek, akkor nyilvánvalóan találni kell erre valamiféle jogi megoldást Brüsszelben”, vagy a tagállamok fognak például a kiutasítási eljárás meggyorsításával lépéseket tenni. Nem elvárható ugyanis, hogy a saját polgáraikat ne tudják megvédeni vagy ellátni – tette hozzá.
