Sepsiszentgyörgyi negyvennyolcasok

Hacsak az 1848/49-es forradalom és szabadságharc háromszéki résztvevőinek azonosításával, még fellelhető sírjaik kutatásával foglalkoznának, akkor is többkötetes életmű kerülne ki a kezükből, de tevékenységük ennél sokkal szerteágazóbb, eredményeik pedig nélkülözhetetlenek a múlt feltárásában. Lapunk az elmúlt években minden március idusán bemutatott egy-egy lépést a két Demeter negyvennyolcas kutatásából, melynek idén a sepsiszentgyörgyi szabadságharcosok névsorának összeállítása volt a legjelentősebb eredménye.

A sepsiszentgyörgyi (beleértve Szemerját, Szotyort és Kilyént is) nemzetőrség és mozdítható polgári őrsereg lajstromát Gödri Ferenc egykori jó hírű szentgyörgyi polgármester gyűjteményében találták meg a történészek, melyet a történelmi érdeklődésű városvezető egy 1848. júliusi feljegyzésre hivatkozva említett meg. A székely határőrség megszűnése után létrejött, a későbbi honvédség magját képező nemzetőrség összetételéről korábban annyit lehetett tudni, hogy minden fegyvert fogható tizennyolc és ötven év közötti férfit mozgósítottak, kiket név szerint akkor említettek, ha valahol harcban, illetve táborban elhunytak. A szabadságharc leverése utáni megtorlás időszakában nem lehetett összeírni a honvédnévsort, csupán később, amikor megalakultak a honvédsegélyező egyletek. Ekkor készítette a legteljesebb összeírást Mikár Zsigmond, az Országos Honvédegyletek Bizottságának főjegyzője (Honvéd Schematismus, 1868), mely lajstrom kétszáztíz háromszéki tiszt és több mint négy és fél ezer altiszt és honvéd nevét tartalmazta, de a további név szerinti kutatás, pontos azonosítás még a századforduló előtt abbamaradt.

Demeter Lajos és Demeter László kétszázhatvan sepsiszentgyörgyi negyvennyolcas azonosítását (anya, születési hely és rang szerint) végezte el az elmúlt esztendőben, levéltári iratok alapján követve életútjukat, és kiről amit megtudtak, jegyzékbe foglalták. Az összeállt anyag több mint százötven oldal, melyből kötet készül, és tervek szerint októberben, az agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés százhatvanadik évfordulója alkalmából lesz a bemutatója. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a névjegyzék teljesnek tekinthető az akkori férfi lakosságszámot tekintve, melyről Cs. Bogáts Dénes azt írja (Sepsiszentgyörgy városának története, 1941-es kiadás), a fiúgyermekek nélkül 787. Megállapítható, hogy a város férfilakosságának egyharmada vett részt Háromszék önvédelmi harcaiban, de azokról a tizenöt-tizenhat éves legényekről és idős apákról nincs kimutatás, akik Gál Sándor segélykérő hívására fegyvert fogtak a szabadságért.

A temetőkben végzett kutatások is hoztak eredményt az elmúlt esztendőben, újabb öt negyvennyolcas sírt találtak meg Sepsiszentgyörgyön, melyekről nem elég megállapítani, hogy kinek a nyugvóhelyét jelölik, gondozni kell, kijavítani, táblát állítani, és a név mellé feltüntetni az 1848/49-es évszámot, valamint az elhunyt rangját. Ez a legkevesebb, amit az utókornak meg kell tennie minden negyvennyolcas sír fennmaradásáért, azokért is, amelyek rendbehozatala rengeteg pénzbe kerül, és azokért is, melyek állapota nem rossz, de ahhoz, hogy megmaradjanak, meg kell jelölni. Demeter Lajostól tudjuk, hogy Czimbalmos Csaba alpolgármester kezdeményezésére — melyben a történész szerint lapunknak is szerepe van, mivel többször szóvá tettük a honvédsírok elhanyagolását — megkezdődött a sepsiszentgyörgyi sírok állapotának felmérése, és mert a szentgyörgyi, szotyori, szemerjai és kilyéni negyvennyolcasok névsorát és rövid életrajzát tartalmazó, előkészületben lévő kiadvány is az önkormányzat anyagi támogatását élvezi, reméljük, a temetőkbeli adósságtörlesztéshez is hozzájárul a város.