Nem létező Székelyföld? (Fazakas Tibor vitatja Demeter János állításait)

Fazakas Tibor, az MPP sepsiszentgyörgyi alelnöke úgy véli, a Demeter által mondottak híven tükrözik a megyei tanács vezetőségének és az RMDSZ többségének álláspontját, azt, ahogy az elmúlt években a térséghez és gondjaihoz viszonyultak. Ilyen körülmények között természetesnek tekinthető, hogy kudarcra ítéltettek eddigi akcióik, ,,hisz nem létező földre nem lehet táblát elhelyezni, de még fejlesztési egyesületet bejegyezni sem" — véli Fazakas. Úgy értékeli, az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásokat (Csutak István vitaindító cikkét említette) az egyre renitenskedőbb Székelyföld megbüntetéseként is felfoghatjuk, és a kijelentés hasonlít a Ceauşescu által megfogalmazott nézethez, miszerint Erdélyben nem élnek magyarok, csak magyarul beszélő románok. ,,Létezik egy hivatalosnak tekintett román politikai, közjogi rend, amely megpróbálja eltüntetni, kiüríteni, tagadni Székelyföld létezését, és nem tud, mit kezdeni az ott élők egyre hangosabb autonómiakövetelésével, képviseletükkel, az SZNT-vel" — mondta Fazakas, és felhívta Demeter figyelmét, hogy ,,a nem létező székely polgárok nem létező voksaikkal fogják honorálni fáradozásait".

Ugyanabban a műsorban Demeter János megismételte korábban sokat hangoztatott álláspontját: ,,Autonómiát csak jól fejlett gazdasági struktúrára lehet építeni", és elmondta, nem a megyei tanács feladata gazdasági fejlődést produkálni, az ipari parkot nem sikerült még létrehozniuk, mert olyan területet adtak el nekik, amelynek helyzetét csak három év alatt sikerült tisztázniuk. Fazakas úgy véli, ha a román politikumtól várjuk, hogy jól fejlett régióvá tegye Székelyföldet, akkor soha nem lesz autonómiánk. ,,Az autonómia egyik célja pontosan az, hogy az általa biztosított jogosítványok által a székelység megszabaduljon a Bukarest által diktált gyarmatosító megkötésektől, és folyamatos fejlődést produkáljon" — foglamazott. Fazakas elismeri, hogy nem elsődleges a megyei önkormányzat gazdasági szerepe, de pénzelosztó, szervezői, stratégiai minőségében egyik legfontosabb szereplője lehet a megye gazdasági életének. Példaként említette Zsukot, Prázsmárt vagy Vidrádszeget, ahol a megyei önkormányzat összefogott a gazdasági élet más szereplőivel, ipari parkokat hoztak létre, és több ezer munkahelyet teremtettek. Nevetségesnek nevezte a gidófalvi ipari park késése miatti kifogásokat. ,,Miért dolgoznak szakemberek a megyei önkormányzatban, ha tisztázatlan területeket vásárolnak?" — tette fel a kérdést. Véleménye szerint ez is annak a bizonyítéka, hogy az elmúlt nyolc évben nem megfelelő emberek irányították a megyét.