Araszoló kisebbségi jogérvényesítés

2015. február 27., péntek, Belföld

Romániában lassú lépésekkel halad a kisebbségek jogainak gyakorlatba ültetése, és az Európai Unió intézményeinek is felül kell vizsgálniuk viszonyulásukat a nemzeti kisebbségek kérdéséhez – hangsúlyozta tegnap Marosvásárhelyen egy kisebbségekről szóló szemináriumsorozaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Kelemen szerint Romániá­ban számos előrelépés történt a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvényi keret bővítése vonatkozásában, de ez a folyamat jelenleg stagnál. A megszerzett jogok megnyirbálására is vannak kevésbé átlátható intézkedések, ilyen például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esete. Az RMDSZ elnöke arra utalt, hogy a román és magyar nyelvű egyetemen évek óta rendezetlen a magyar tagozat helyzete, miután az egyetem román többségű sze­nátusa nem akarja alkalmazni az oktatási törvénybe foglalt előírásokat, miszerint a MOGYE multikulturális egye­tem, ahol a magyar oktatás külön tanszékekbe szerveződik.
  Kelemen Hunor rámutatott: az identitásmegőrzés határozott intézményes garanciáira maguknak a kisebbségekhez tartozóknak kell azt mondaniuk, hogy kielégítőek és elfogadhatóak, nem elég Romá-niát csupán elnevezni „európai kisebbségi modellnek”. Felidézte a Minority SafePack nevű európai kisebbségvédelmi polgári kezdemé­nyezést, amelyet elutasított az Eu­rópai Bizottság. Elmondta: a jogi folyamat még zajlik, és továbbra is kérdéses, hogy a bürokratikus procedúrák miatt dobta-e vissza az Eu­ró­pai Bizottság, vagy a kezdeményezés alapgondolatát utasítja el.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke hangsúlyozta a román–magyar párbeszéd fontosságát. Rámutatott: számos előrelépés történt Romániában a kisebbségvédelem terén, de így is akad még tennivaló. Hangsúlyozta: nem elég elméleti szinten megfogalmazni a meg­oldásokat, ha ezek a gyakorlatba ültetéskor elakadnak. El kellene érni azt – mondta –, hogy a román állam intézményei az európai dokumentumok és a román törvénykezés elő­írásainak szellemében pozitív magatartást tanúsítsanak akár a többnyelvűség, akár a MOGYE vagy Kisebb­ségi Nyelvek Európai Chartája előírásainak alkalmazása iránt.
A szemináriumon részt vett Laurenţiu Ştefan, Klaus Johannis államelnök tanácsadója. Ştefan ar­ról biztosította a résztvevőket, hogy az elnöki hivatal figyelni fog a törvényi keret alkalmazására és az intézmények működésére. Rá­mutatott: nem csak a kisebbségvédelem területén tapasztalták azt, hogy az intézmények nem alkalmazzák a törvényeket, így Ştefan szerint rendszerszintű prob­lémá­ról van szó. Nyomatékosította, hogy Johannis céljai között szerepel ráirányítani a közvélemény figyelmét az intézmények hatékony és törvényes működésének szükségességére.
A résztvevőket levélben üdvözölte Valeriu Zgonea képviselőházi elnök, aki szerint Románia következetes volt a nemzeti kisebbségek jogai területén, és mintaországgá vált ebből a szempontból. Zgonea szerint a román hatóságok szigorúan figyelemmel követik a törvényi keret alkalmazását. Kiemelte, hogy a román parlamentben nem léteznek szélsőséges szervezetek.
Mihai Voicu, a Nemzeti Libe­rális Párt alelnöke szerint fontos, hogy a tervezett román alkotmánymódosítás során ne legyenek visszalépések a kisebbségi jogok területén.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 754
szavazógép
2015-02-27: Nyílttér - :

Barót Erdővidék szégyenfoltja!

Sorozatos kudarcaim után már rég készülök véleményt nyilvánítani erről a városnak nem nevezhető településről, amely inkább a kőkorszakra emlékeztet, nem a XXI. századi civilizációra. A Barót anno jobban nézett ki, mint most, 40 évvel később. A ,,Szavazzon a változásra” megtörtént. Közel három éve beültettek a ,,nagy ernyő” alá –  eredmény semmi, azaz még a semminél is rosszabb.
2015-02-27: Közélet - :

Bajban a kórházak

Kisebb-nagyobb bajba sodorta a megye kórházait a Ponta-kabinet tavalyi fizetésemeléses kampányígérete, január elsejétől száz lejjel nőtt az egészségügyben dolgozók bére, ám többletpénzt az intézmények nem kaptak. Baróton az ebédjegyet nem adták ki a dolgozóknak, Kézdivásárhelyen a napi kiadásokkal próbálnak takarékoskodni, Sepsiszentgyörgyön a beszállítók kifizetésével késnek.