A falusi iskolák megyei bajnoksága (Iskolai sport)

Baróton öt csapat — a bardoci, a zabolai, a kézdiszentkereszti, a szitabodzai és az uzoni — lépett pályára, sok ügyes, tehetséges gyereket felvonultatva, igazolva, hogy tehetségekben nincs hiány. De kinek jelezzük, hogy emberek, fel kell figyelni rájuk!? Kinek, mely csapatoknak?... A tét — megyei bajnoki cím — nagysága ellenére a gyerekek mindvégig a játék szépségére, tisztaságára összpontosítottak, felvonultatva a kispályás labdarúgás minden csínját-bínját, a szebbnél szebb gólok sorát.

A baróti küzdelemsorozatot a remek fizikai adottságokkal (a fociban is otthon vannak) rendelkező szitabodzaiak nyerték az uzoniak előtt, akik szintén keményen álltak a pályán, és helyenként nagyszerűen játszottak is. A legkellemesebb meglepetést viszont a nagyon fiatal kézdiszentkeresztiek keltették. Egyhangúan fogalmazódott meg a jelen levő tanárok kérdése: hol tanultak meg ezek a gyerekek ilyen jól focizni?

A megyei bajnokság odavágóinak végeredménye: 1. Szitabodza 12 pont, 2. Uzon 9 pont, 3. Kézdiszentkereszt 6 pont, 4. Zabola 3 pont, 5. Bardoc pont nélkül.

A torna legjobb játékosa, a kézdiszentkereszti

1996. március 22-én született Kézdivásárhelyen, de Loránd Kézdiszentkereszten él, ott jár az ötödik osztályba. Hatéves kora óta focizik. Ma korát meghazudtoló érettséggel és képzettséggel bűvöli — így, hogy bűvöli — a labdát, leheletfinom cseleivel, pördítéseivel, kényszerítő passzaival, jobb és ballábas lövéseivel, minden görcstől mentes, felszabadult játékával messze-messze a mezőny fölé nőtt. Élmény volt nézni játékát.

Loránd nemcsak a baróti tornateremben nyerte meg a tanárok, játszótársak tetszését, hanem Spanyolországban is, hiszen 2007 októberében az FC Brassóval részt vett egy 25 csapatot felvonultató nemzetközi tornán, s ott a negyedik helyen végzett csapatával. Jelenleg a Nagy Mózes Sportklub színeiben játszik, edzője: Csengeri Attila. De vajon meddig?