A vér mint nemzetstratégiai elem

Dr. Andy Rosin a véradási kedv megnövekedését sikerként könyveli el, de szerinte változtatni kell a vér felhasználásának szemléletén.

Felszereltségét tekintve a Kovászna megyei vérközpont az országos élvonalban áll, nem csoda, hogy a közelgő bukaresti NATO-csúcs alkalmából innen is kértek a fővárosi vértartalékba. Lapunk érdeklődésére Rosin igazgató elmondta, megyénkben nincs vérhiány, sőt, a vérkészítmények csupán felét használják fel kórházainkban, a többit a marosvásárhelyi, brassói, bukaresti kórházakban kezelt háromszéki betegek érdekében átadják az érintett központoknak. Szerinte az önkéntes véradás lényege, hogy a lakosság megértse annak fontosságát, és bízzon abban, hogy csak az egészséges vér kerül felhasználásra. Úgy véli, Kovászna megyében mindkét feltétel adott: a terepmunka alkalmával is sikerül begyűjteniük a tervezett mennyiséget, és a sepsiszentgyörgyi székházban is megnövekedett a forgalom, naponta átlagban tízen-tizenöten adnak vért, de különböző foglalkozási kategóriákból csoportosan is érkeznek: minap például a sepsiszentgyörgyi rendőrség közrendészeti osztályáról huszonöten. A vérkészítmények megfelelnek az uniós követelményeknek.

Miközben Rosin doktor igazgatóként a véradásért kampányol, elmondta, az egészségügyi minisztérium tanácsadó testületében betöltött tisztsége révén azon lesz, hogy változzék a vér felhasználásáról kialakult szemlélet, többek között azáltal, hogy a kórházakat kötelezzék a vérkészítmények kifizetésére, ami visszatartaná őket a túlzott vérfogyasztástól. Ez pedig azt eredményezhetné, hogy nálunk is meghonosodna az Európában jól bevált gyakorlat, hogy a beteget nem idegen vérrel, hanem a saját véréből előállított készítménnyel látnák el — szögezi le az igazgató.