Gergely István szobrászművész halálára

Ugyancsak a 70-es években készült el a mi megrendelésünkre egész alakos Benedek Elek-szobra, amely másfélszeres embernagyságban, gipszbe öntve várta alkotója egészségi állapotának javulását, hogy némi apró módosításokat elvégezhessen rajta, mielőtt végleges anyagba és köztérre kerülne.

Háromszéki szobrainak létrejötte a csernátoni múzeumalapításhoz kötődik. Néhai Cseh Gusztáv, csernátoni kötődésű kolozsvári grafikusművész hozta magával a múzeumavató ünnepségre Árkossy István grafikust és Gergely István szobrászt. Ömlött belőlük a panasz, hogy Kolozsváron a városvezetés miatt a magyar művészek már a kispadon sem lehetnek meg. ,,A sok kesergés helyett miért nem próbálkoztok nálunk?" — hangzott el akkor. Gergely István ,,vette a lapot", s replikázott: ha ajándékként adok egy szobrot, vállaljátok, hogy ki is kerül ide, a múzeumba?

Gábor Áron és Végh Antal, Bod Péter meg Benedek Elek jelzi azt a tematikai irányultságot, amelyen a szobrász haladt, s amelyet romló egészségi állapota és anyagi kötöttségek miatt 1972-től patinázott gipszplakettjei egészítenek ki. Az erdélyi magyar történelem és művelődéstörténet nagyjait megörökítő sorozata a legnépszerűbb és legelterjedtebb alkotásai közé tartozik. Apáczai Csere János, Tótfalusi Kiss Miklós, Bethlen Gábor, Kájoni János, Arany János, Ady Endre és a sorozat többi alakja a családi lakások szellemi bensőségességének érzékelhető közelségébe hozza példaképeinket.

Gergely István 1939-ben született a Nyergestető közelében lévő Csíkkozmáson, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát 1958—1964 között végezte el, mestere Vetró Artúr volt, felesége Tőkés Erzsébet, aki egyebek mellett a kolozsvári Házsongárdi temető magyar síremlékei állagmegőrzésének és rehabilitációjának vagy esetenként a síremlékmentések közismert nagyasszonya. Mindezzel jelezni kívánjuk azt a szellemiséget, amelynek sugárzásában élte a művész életét. Tanítványai közé sorolhatjuk Tornay Endre szobrászművészt, a véczeri ’48-as emlékmű alkotóját s a tematikai hasonlóság alapján a kolozsvári-kézdivásárhelyi Vetró szobrászdinasztia tagjait.

Gergely István kemény és karakán, markáns arcélű-alkatú művész volt. Mikor a sepsiszentgyörgyi Gábor Áron-mellszobrot a már meglévő szobortárs szokatlan nagyságú méretéhez kellett igazítania — csak ezzel a feltétellel engedélyezték az alkotás létrejöttét —, s a gipszmakett a sufniméretű kolozsvári ,,műterem" ajtaján nem fért ki, Gergely István fogta a kézügyben lévő fejszét, és az őt segítő szobrászbojtárok s a megrendelők jelenlétében szétverte az ajtótokot.

Nem lennénk őszinték, ha nem mondanók el, hogy halálának híre a békés belenyugvást megelőzően hasonlóan keserű indulatokat váltana ki — de hát mérsékelnünk kell magunkat.

Isten nyugtassa békességben.