Előválasztások után, választások előtt

Pénteken szűk körű, alig 47 fős HKT döntött az alsó-háromszéki megyeitanács-tagokról, vasárnap állóurnás előválasztásokon rangsorolták a megyeszékhely tanácsába jelentkezőket. Ez utóbbiak eredményeit egyelőre nem ismerni, de tény, hogy feleakkora volt az érdeklődés, mint négy évvel korábban. Ha a megyei önkormányzatnál, az előre leszögezett algoritmusnak köszönhetően, minden térség számára biztosítottak ,,bejutó" helyet, Sepsiszentgyörgyön erősebbnek bizonyultak az egyéni és csoportérdekek. Úgy tűnik, a csatolt települések, Kilyén és Szotyor, illetve a sajátos gondokkal küszködő, jelentős népességet számláló őrkői romatelep csak az innen érkező, egy-egy képviseletre jelentkező számára volt fontos, más még szavazatszerzési céllal sem kampányolt e helyeken, bár akadt, aki a tervek ismertetésénél néhány fél mondat erejéig kitért arra, hogy rendezni kell a gondokat. Jelenleg csak Szotyornak van képviselője a tanácsban, így nincs amiért csodálkozni azon, hogy az őrkőiek megmozdultak vasárnap, és nagy számban jelentek meg az urnáknál, hogy bejutó helyre segítsék jelöltjüket. Sajnos azonban a rendszer — csak a tizenöt megjelölt nevet tartalmazó lista érvényes — nem kedvezett az írni, olvasni alig tudó romáknak. Segítséggel vagy anélkül, de bizonyos érdekek áldozataivá váltak, és úgy tűnik, felborították a város más körzeteiben kialakult preferenciákat. Tulajdonképpen nem hibáztathatóak, lehetőséget kívánnak kapni, hogy beleszóljanak saját ügyeikbe, s ezt csak ilyen módon érhették el. Senki nem veszi emberszámba őket, hát megpróbálnak érvényt szerezni akaratuknak. Pedig egyszerűen elkerülhető lett volna az utólagos cirkusz: egy-egy helyet felajánlanak a listán az őrkőieknek, a szotyoriaknak, a kilyénieknek, és ők kiválaszthatják azt, akiben megbíznak. Csak hát kevés a hely, és sok a jelentkező, fontosabbak az érdekek, mint az elvek.

Bármennyire igyekezett demokratikus módon kiválasztani jelöltjeit az RMDSZ, az előválasztási rendszer visszaüthet. Kétséges, mennyire lesznek reprezentatívak a végső listák, és félő az is, hogy a kiesők sértődött ellenkampányba kezdenek. A másik táborban egyelőre csend van, egyetlen jelölt neve sem került nyilvánosságra, bár a kiszivárgott hírek arról szólnak, ott is személyes ellentétek, érdekek feszítik a még éppen csak alakulgató Magyar Polgári Pártot. Viszály, harag és cirkusz már bővében, pedig a valós választási harc még csak ezután kezdődik.