Nyomtatott újság megrendelése Paypal-al

Megrendelési periódus:

Kezdési dátum:


Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz


Sepsiszentgyörgy, 2017. június 23., péntek 06:16
Köszöntjük Zoltán nevű olvasóinkat!

Hervai Zoltán emléktárlata

2015. augusztus 1., szombat, Képzőművészet
A tíz éve elhunyt Hervai Zoltán festőművész 1919. július 10-én született Sepsiszentgyörgyön. 1939-ben a Székely Mikó Kollégium diákjaként érettségizett, majd a kollégium akkori rajztanára, Gödri Ferenc festőművész biztatására beiratkozott a bukaresti Szépművészeti Akadémiára. A második bécsi döntés után, 1940-től Budapesten folytatta tanulmányait a kor olyan jeles művészei tanítványaként, mint Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Berény Róbert, Kmetty János, Domanovszky Endre, Szőnyi József, Varga Nándor Lajos, Hincz Gyula, valamint Koffán Károly.
Évfolyamtársai közül több ismert erdélyi művész került ki. Többek között   Kádár Tibor és Vetró Artúr, valamint Balaskó Nándor, de pályatársa volt Abodi Nagy Béla és Miklóssy Gábor is. A számára is viharos, de  tartalmas  negyvenes években nyaranta még néprajzi kutatómunkát is végzett Csík- és Kászonszéken. Közben, ezekben az években katona is volt, még ki is tüntették Csepel szigetének védőjeként. Mivel Budapest bombázása után nem kívánta letenni Szálasinak a hűségesküt, kénytelen volt Ausztriába menekülni, ahol egy éven át a bécsújhelyi jóakarói rejtegették. Végül 1946-ban diplomázott Budapesten, ahol néhány hónapot középiskolai tanárként is dolgozott, majd hazatért Sepsiszentgyörgyre.
Itthon közben családi házukat lefoglalták, és tanári állást sem talált, ezért átmenetileg óraadóként tanított a zárdában, majd 1949-től a textiliskolában. A tanítás és a festés mellett a csa­lád textilfestő műhelyében mintákat tervezett, és saját kezűleg igényes egyedi kelméket is festett. Második felesége, a lisznyói születésű Kese Vilma, akivel 1954-ben házasodott össze, átvette tőle a textilműhely irányítását, de a kreatív munkát ezután is, hosszú évekig ő végezte. Tanári hivatását 1955-től tudta igazán gyakorolni, miután régi tanára, Gödri Ferenc  nyugdíjba vonult. A  Székely Mikó Kollégiumban tanított rajzot és művészettörténetet egészen 1981-ig, nyugdíjazásáig. Tanítványai közül olyan jeles művészek kerültek ki, mint Béres Katalin, Bocz Borbála, Bencsik János, Kisgyörgy Tamás, Csutak Magdolna, Molnár Zoltán, Jecza Péter és Ütő Gusztáv.  Kisebbik lánya, Hervai Katalin nemcsak képzőművész-grafikusként, de a tanári pályán is követte, sőt idővel alkotótársává válva, gyakran állítottak ki együtt.
Az első olyan szerepléséről, amely arra utal, hogy megtalálta festői énjét Sombori Sándor számol be 1965-ben, talán ez volt a sepsiszentgyörgyi művészek első modernista tárlata, amelyen Bíró Iván Gézával, Máttis Jánossal, Kosztándi Jenővel, valamint tanítványával, Ördög Zoltánnal együtt állított ki.
Egy év múlva már a Sepsiszentgyörgyi véndiákok kiállítása címmel megnyílt tárlaton láthatták munkáját a kollégiumban. A kiállítás íve Sikó Miklós és Barabás Miklóstól Gyárfás Jenőn át, az 1928 után születettekig fogta át a helyi művészettörténeti múltat. Hogy a katalógussal dokumentált kiállítás még ma is művészettörténeti jelentőségű határkőnek számít a város képzőművészeti krónikájában, nagy részben a tárlat rendezőjének, Hervai Zoltánnak érdeme.
A hatvanas évek második felére megtalálta kiforrott alkotói önmagát, amelyről 1969-ben tanítványával, Ördög Zoltánnal közös Mikó-beli kiállítása kapcsán Gazda József fogalmazott meg érvényes gondolatokat: „Hervai Zoltán alkotásai egységes, kiforrott stílusról tanúskodnak. Egya­ránt magában hordja ez a stílus a trecento mesterei áhítatának és a századforduló-táji szecessziós művészet szimbolikus törekvéseinek  jegyeit.”
Ugyanakkor Hervai Zoltán művészetének ekkori látványos megújulása egyben része volt egy szélesebb ívű változásnak. Ekkor vált Sepsiszentgyörgy   me­gyeközponttá, ami szükségszerűen járt együtt kulturális fejlesztésével, többek között képzőművészeti életének fellendülését is előidézve.
Ekkori, egyik legszebb sikerének  könyvelhette el, hogy 1975-ben M. Kiss Pál tollából elemző tanulmány jelent meg festészetéről a legrangosabb magyar nyomtatott szakmai fórumban, a Művészettörténeti értesítőben, melyben a szerző Hervai képeiben a kor egyik legfőbb célját látta megvalósítottnak, éppen azt, amire egy életen át törekedett, a művészeten belüli irányzatok szintézisének megteremtését. E tanulmány különnyomata volt máig az egyetlen kiadvány Hervai művészetéről.
A rendszerváltás az idős művész számára is elhozta az utazás és a külföldi helyszíneken való bemutatkozás lehetőségét. Többek között kiállíthatott azon a budapesti Vármegye Galéria-beli, 22 művész munkáját felvonultató kiállításon, amely 1994-ben nyílt meg Sepsiszentgyörgyi Műhely címmel. 
A kiállítás kapcsán született  levelében határozott kijelentéseket találunk arról, hogyan látta az idős művész a tradíció és progresszió viszonyát: „Nem az ábrázolt tárgyak teszik erdélyivé (elég sajnos, ha csak ezek) az alkotást. A székely ember már nem jár harisnyában vagy kenderből osztovátán szőtt ingben, gatyában. Sok minden már múzeumi tárgy, de él az erdélyi szellem, a transzszilvanizmus, erdélyi öntudattal, önérzettel, kultúrával, erős akarattal, igényességgel, ezeréves históriai múlttal, tradícióval, nagy egyéniségekkel, történelmi múltú iskoláinkkal…”
Hervai Zoltán késői képeinek egy részében a korábbinál is radikálisabb geometrikus elvont­ságot választotta, az összes­ségében többnyire komor transzszilván színvilágot felváltotta líraibb, rafináltabban kevert, ecsettel felhordott pasztellszínekkel. Ez a líraiság bizonyára összefüggésben van azzal, hogy más, figuratív részleteket tartalmazó, sőt, a főmotívumot egyfajta fotórealizmussal megjelenítő történelmi nagyjainknak szánt vagy éppen a katolikus hitéhez kapcsolódó votív képein is ezt a színvilágot és festésmódot használta előszeretettel.
Hervai Zoltán pályája és életműve az erdélyi, különösen a székelyföldi képzőművészet fejlődésére jellemző módon alakult, a tájhoz és néphez szorosan kötődő, többnyire klasszikus hagyományokra támaszkodva, de egyben a minőségi fejlődés irányát is européer szellemi értékek mentén kijelölő, leginkább Ady és Bartók, vagy a legközelebbinek, Mattis Teutsch János példáját tartva szem előtt. 
Az autonóm modernitást és kulturális sajátságot egy olyan székely kisvárosban képviselte, amelyben bár voltak valamikori nemes, de mellőzöttségbe vagy feledésbe vesző hagyományai a képzőművészetnek, ezeknek felelevenítése és aktiválása éppen rá várt, a közössége és annak művészete iránt elkötelezett művész-tanárra. Szemléletében megújulva, az akkor felbukkanó, nála többségében fiatalabb Kárpát-medencei, sőt, kelet-közép-európai művészekhez csatlakozott magányos szellemi társnak, akik végre lehetőséget éreztek a művészetben az ideológiai-kulturális identitásuk kinyilvánítására.
Hervai Zoltán életműve képes volt talán maradandó sebhelyek nélkül átvészelni a diktatúra szinte minden alkotót politikai prostitúcióra kényszerítő hatalmi befolyását.
Életművének kutatása azért is megkerülhetetlen, mert az erdélyi magyar művészettörténet több kérdését is éppen ennek a viszonylagos szabadságnak okán képes karakteresen felvetni. Olyan fontos, a korra jellemző problémák megoldásán fáradozott, mint a realista-absztrakció szemlélet összebékítése vagy a színek és zenei hangok viszonyításán alapuló kompozíció, diszharmónia és harmónia egyidejűsége a műalkotásban, a formák és a színek autonóm megjelenítésének problémája, valamint az ezzel is összefüggő szimbólumképző képesség, a szellemi erőtér növelésének kérdése.
 Szinte egész életét végigkövető, gyakran érzett mellőzöttsége ellenére is  szolgálatkész elkötelezettséggel építette monumentális festészeti életművét.
A család – beleértve az özvegyet, Ágnest és a kiállítás létrejöttében oroszlánrészt vállaló Katalint – Hervai Zoltán szellemiségéhez hűen nagyvonalú ajánlattal az életmű javából tíz olajfestményt az Erdélyi Művészeti Központnak adományoz, annak az intézménynek, amelynek létrejöttét elsők között maga a művész szorgalmazta még 1997-ben.
VÉCSI NAGY ZOLTÁN
A kiállítás megtekinthető augusztus 9-ig.
Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráljon most