Sepsiszentgyörgy, 2017. december 12., kedd 08:33
Köszöntjük Gabriella nevű olvasóinkat!

Könyv a szent király falujáról

2015. szeptember 21., hétfő, Kultúrkert
A könyv éppen Szent István napjára került ki a nyomdából, s jóformán még meleg volt, amikor az érdeklődők, elsősorban a szentkirályiak kézbe vehették, belelapozhattak. Aki tüzetesebben nem ismerte a település múltját, jelenét, az meglepődve szegheti fel a fejét, hogy ebben a kicsi faluban annyi földrajzi, természeti, gazdasági, művelődési érdekesség született, s a nagyobbakat is lepipáló események tarkították, tarkítják az itt lakók életét.
Már az is meglephet bárkit, hogy az alig négyszáz lelkes közösséget vasárnaponként három történelmi felekezet harangja hívja istentiszteletre, de mellettük megjelent immár az ortodox s más, maibb keletű vallás is. A másik jellemző vonás, hogy Szentkirály élhető kistelepülés, ahonnan elköltöznek a fiatalok, de jönnek is beköltözők, akik ezt a helyet immár magukénak tekintik, az itteniek sorsában osztoznak, s büszkék is arra, hogy a főútról alig észrevehető torony árnyékába húzódhatnak. Az utóbbi években sok minden történt itt, kezdve a gyorsan felfuttatott s ugyanolyan gyorsan le is áldozó lovassporttal, folytatva a hozzácsatolt, lassan egész településsé növő, Szalomér ne­vű épületcsoporttal, az itt lakóházat vásároló híres és kevésbé neves személyiségekkel, a Kőhíd Egyesület termékeny munkájával, magával a múltat idéző kőhíddal és évszázados házakkal, az első világháború után ideköltöztetett bukovinai csángók meghonosodásával.
Mindezekről a szűkre szabott terjedelem dacára roppant tisztán, világosan beszél a könyv, s a kis terjedelem nem gátolja a szerzőt, hogy szülőfalujáról a lehető legtöbbet elmondja. Két nagy témakört állít fel, a könyvcím is tulajdonképpen sugallja ezt a felosztást. A cím: Sepsiszentkirály földrajzi monográfiája. A két témakör pedig: Természetföldrajzi jellemzés és Humán (emberi) földrajzi jellemzés. Tizennyolc fejezetben taglalja a kicsi falu történetét, földrajzi elhelyezkedését, földtani és természeti jellegzetességeit, vizeit, a körülvevő domborzatot, hegyeket. A népességről szólva nem kerüli el figyelmét a sokszor elhanyagolt rendi tagozódás kérdése, aránylag részletesen beszél a népesség számbeli alakulásáról, arról, hogy az 1568-as tordai országgyűlés hatására alakulhatott itt ki a három felekezeti közösség. Említésre méltó, hogy a múlt jelentős személyiségei, a hősök mellett külön foglalkozik  kortárs jeles személyiségekkel is. És nincsenek kevesen! Fontos része a monográfiának a névkincs egybefoglalása. Mind a helynevek, mind a családnevek fejezete lényeges adalékkal gazdagítja Komán László művét. A szerző vallomása szerint lesz ennek a könyvnek bővített változata is, amely nagyobb keretet biztosíthat a most taglalt ismeretek további gyarapítására, a most nem érintett kérdéskörök alaposabb megvilágítására.
Péter Sándor
Hozzászólások
2015-09-21: Kultúrkert - Mózes László:

A dizájn fővárosa lesz Sepsiszentgyörgy

A dizájn olyan sajátos csomópont, amelyben gazdaság és művészet találkozik – e tényszerűség, illetve a kreatív iparágakban rejlő lehetőségek okán Design Week (Dizájn Hét) névvel egész hetes rendezvénysorozatot szerveznek Sepsiszentgyörgyön november 2–8. között. Az első alkalommal szervezendő, számos újdonságot ígérő szakmai fórum régi álma Damokos Csaba ötletgazdának, aki úgy véli, most jött el e kulturális projekt ideje, rendezvényük témája pedig a tradíció és az innováció kapcsolódása, mert a megyeszékhely olyan „csomópont”, ahol a hagyományos és a kortárs szemlélet találkozik mind a művészetben, mind a különböző iparágakban. Ugyanakkor abban bízik, hogy a rendezvény Bukarest és Budapest közötti találkozási pont is lesz.
 
2015-09-21: Kultúrkert - Albert Levente:

Jelentések a nyolcadik emeletről

A Monotremu álnéven dolgozó művészpár nemcsak megfigyel, de be is avatkozik a román állam  belügyeibe. Minden árnyalatban játszó, változó intenzitású bányarobbantásokat mutat be Tűzijáték címmel, ötvennyolc plakáton vesevásárlási szándékát hirdeti.