Régi és új választási törvények

Utóbbiakat az új, nemrég kihirdetett törvény alapján szervezik meg, mely a többségi és az arányos választási rendszerek sajátos román keveréke, s hatását egyelőre csak becsülni tudják a politikusok. A magyarság képviselete a becslések szerint csökken, hogy a megválasztott képviselők a választópolgárok kedvére lesznek-e, vagy ismét valamilyen felső érdek érvényesül, nehéz eldönteni. Az egyéni választókörzetek határainak kijelöléséért folyik most épp a harc, és közben mindenki készül a helyhatósági választásokra. Az ezt szabályozó jogszabály csak egyetlen fejezetében, a megyeitanács-elnökök közvetlen szavazással való megválasztása tekintetében változott. Erről és az általános választásokat szabályozó új törvényről, annak hatásáról kérdeztük Márton Árpád RMDSZ-képviselőt, a parlament jogi és választójogi bizottságának tagját.

— A parlamenti választási törvény valóban egy finomvegyes valami, teljesen új találmány, egymással összeegyeztethetetlen dolgokat hoz össze, ezért gyakorlatilag egyik választási rendszer logikáját sem követi. Egyetlen pozitívuma ― most a parlamenti választásokról beszélek ― az, hogy azok a pártok, melyek elérik majd a parlamenti küszöböt (öt százalék), a kapott szavazatok arányában jutnak mandátumokhoz. Az is biztos, hogy az ilyen pártok jelöltjei, ha az egyéni választókerületükben megkapják az érvényes szavazatok több mint felét, akkor az a jelölt lesz az egyéni választókerület képviselője. Ezen túlmenően ― s ez a hátránya ennek a törvénynek ―, hogy ki fogja képviselni egyik-másik választókerületet, valójában attól is függ, hogy milyen arányban kapott szavazatokat, mekkora az egyéni választókerület, az illető szervezet másutt mennyi szavazatot kapott. Gyakorlatilag nem közvetlen a leképezése. Ha például egy harmincszázalékos párt egy tíz képviselőből álló megyében három mandátumot szerez meg, nem lehet tudni, hogy melyik három egyéni választókerületet viszi el. Nem minden esetben feltétlenül az, aki az első helyen áll. Megeshet az is, hogy mind a tíz helyen neki első lett a jelöltje, de abból csak három kap mandátumot. Tehát ilyen vonatkozásban nem lesz közvetlen összefüggés az egyéni választókerületekben leadott szavazatok és az illető választókerület képviselője között. Lehet, hogy egy hatszázalékos párt jelöltje a képviselő, és a többi 94 százalék népakarat nem érvényesül. Ez a nagy ellentmondása a törvénynek.

— A helyhatósági választások újdonsága a megyeitanács-elnökök közvetlen megválasztása. Mit kell erről tudnia a szavazó állampolgárnak?

— A megyeitanács-elnököket közvetlen, egyfordulós, relatív többséges módszerrel választjuk meg, ami azt jelenti, az lesz a megyei tanács vezetője, aki legalább egy szavazattal többet kap, mint az utána következő. Ez sok érdekes helyzetet hozhat. Elméletileg olyan áldatlan helyzetek születhetnek, mint Baróton vagy Kovásznán, ahol négyéves állóháborút folytatott az RMDSZ-es tanács a független polgármesterrel. Most bekövetkezhet ez megyei szinten is, hisz eddig a megyeitanács-elnököt közvetve választották, és így mindig többsége volt a testületben. Azt látjuk most, miután kihirdették a törvényt, hogy a törvényalkotó nem gondolta végig az egész szerkezetet, a szerepköröket, a leváltást stb. Még sokat kell a törvényhozásnak dolgoznia, hogy a megyei tanács elnökének megválasztását összhangba hozza annak feladataival, szerepével. Mert igen fura ellentmondásokra bukkanunk. A megyeitanács-elnök új szerepköre a hatalmi ágazatok szétválasztása szempontjából sem tisztázott. Most nagyobb legitimitást kap, azaz a megye legerősebb embere lesz. Ezt ellenben, eddig legalábbis, nem követi az ennek megfelelő intézményi átalakítás. Példával illusztrálnám: Kovászna megyében lesz négy parlamenti képviselő, mindenik a megye egynegyedét fogja képviselni, mert a megye egynegyede szavazott rá. A polgármesterekre egy-egy község, város voksol, a megyei tanács elnökére az egész megye, nos, egyelőre az intézményi szerkezet nincs ehhez igazítva. S idő kell, tapasztalat, míg ezt a törvényhozás elvégzi. Megítélésem szerint a megyeitanácselnök-választás előnyt is jelenthet az RMDSZ-nek, hisz nem politikai alku, hanem szavazat útján szerezheti meg a megyeitanács-elnöki széket. Igaz, később tárgyalások útján kell kialakítania önmaga számára a többségi támogatottságot. Bizonyos megyékben, ahol relatív többségünk van, a magyarság megszerezheti a tanácselnöki tisztséget. De csak ha van annyi józanságunk, hogy ne minden megyében induljon több jelölt erre a posztra. Ha okosan rendezzük dolgainkat, legalább hat megyében lehet megyeitanács-elnökünk.

― Különben a helyhatósági választások a lakosság által már ismert eljárás szerint zajlanak?

― Igen, a helyhatósági választásokat a régi szavazókörzetes megoldás szerint szervezik meg. Csak annyiban új a helyzet, hogy időközben bejegyeztek egy új magyar pártot, és a szavazáskor ― gondolom ― működni fog a pártpreferencia.