A hétvége hírei

Ezek: az összehangolt fejlesztési tervek szükségessége, közösségi fejlesztési társulások létrehozása, a Szövetség a Székelyföldért Egyesület működtetése, az elkezdett infrastrukturális fejlesztések folytatása, a decentralizáció kiteljesítése, a teljes körű kulturális autonómia, a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása, a fejlesztési régiók átszervezése, a romániai magyarság egységes fellépése, az érdekképviselet megőrzése minden szinten, összefogás az önkormányzati választások sikeréhez. A konferencián Markó Béla a koszovói helyzetről szólva kifejtette, a következő időszak kérdése az lesz, hogy az új állam és a nemzetközi közösségek milyen autonómiát fognak majd biztosítani a koszovói szerb kisebbségnek. ,,Az ország közepén található a magyarok lakta terület, és kérnünk kell ezen terület autonómiáját. Koszovó precedenst fog teremteni a Székelyföld számára is, de a többi európai kisebbség számára is. Világosan ki kell fejeznünk a választási kampányban, hogy mit szeretnénk az elkövetkező négy évben: a helyi közigazgatás decentralizációját, a kormányban való képviseletet, illetve helyi és területi autonómiát" — jelentette ki Markó Béla. Markó szerint ezek elérésére erős lokálpatriotizmusra van szükség. ,,Együtt kell küzdenünk egy erős székelységért" — mondta az RMDSZ elnöke.

Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke csángóföldi látogatása utolsó napján Bákóban találkozott Sógor Csaba EP-képviselővel. Sógor tájékoztatta Szili Katalint az Európai Parlament kisebbségügyi intergroupjának arról a döntéséről, hogy kezdeményezik egy megfigyelőbizottság küldését Csángóföldre azzal a megbízással, hogy mérje fel az Európa Tanács 2001-es ajánlása nyomán beindult folyamat eddig tapasztalható eredményeit. A megbeszélésen kitértek a magyar nyelvű római katolikus misék hiányára is. Szili Katalin megerősítette, amennyiben hivatalos felkérés érkezik hozzá, kész levelet írni XVI. Benedek pápának, kérve az anyanyelvű misék bevezetését a moldvai magyar falvakban.

,,Sajnáljuk, hogy az RMDSZ felső vezetése a párbeszédet a mai napig elutasította" — áll a Magyar Polgári Párt elnökségének szombati ülése után kiadott közleményben, melyben Szász Jenő elnök feleleveníti, a MPP még február 9-én elküldte az RMDSZ elnökének a Nyolc pont 2008-ra elnevezésű Együttműködési Charta-javaslatát, amelyben a demokratikus verseny és felelős együttműködés jegyében egy országos választási térkép létrehozását szorgalmazták annak érdekében, hogy választási versenyre csak ott kerüljön sor, ahol ez nem veszélyezteti a magyar képviseletet. ,,Mindezek ellenére a Magyar Polgári Párt elnöksége továbbra is nyitott a megegyezésre, és kész tárgyalóasztalhoz ülni" — folytatja Szász Jenő, hozzátéve, ,,a jelöltállítás szűk határidejére való tekintettel április 16-ig az RMDSZ elnöke által kijelölt helyen és időpontban nyitottak vagyunk az egyeztető tárgyalás lefolytatására." Ám ha ,,az RMDSZ vezetői továbbra is elzárkóznak a párbeszédtől, április 17. után megyei szervezeteink és az országos elnökség a Magyar Polgári Párt jelöltlistáit véglegesíti" — áll a közleményben.

Gyurcsány Ferenc szerint hosszan fenn tud maradni a kisebbségi kormányzás. A miniszterelnök erről az MSZP választmányának szombati ülése után beszélt. A kisebbségi kormányzás addig tartható fenn, amíg a parlamenti képviselők többsége annak a programnak a végrehajtásában érdekelt, amit a szocialista párt képvisel — közölte. Simon Gábor, a választmány elnöke szerint a párt felkészült a kormányzás folytatására, melyhez nem új programra, hanem a Munka, Tudás, Tulajdon Programjára épülő, az emberek érdekeit szolgáló intézkedés- és cselekvéssorra van szükség.