Börtönbe vonult az első kommunista pribék

2016. február 11., csütörtök, Belföld

Jogerősen húsz év börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság Alexandru Vişinescu volt kommunista börtönparancsnokot, aki ellen emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt emeltek vádat. A 90 éves Vişinescut, aki 1956 és 1963 között a hírhedt Râmnicu Sărat-i börtönt vezette, azzal vádolták, hogy irányítása alatt a politikai foglyokat kegyetlen testi és lelki kínzásnak vetették alá. Az ügyészség legalább tizenkét fogoly, köztük a Nemzeti Parasztpárt több vezetőjének haláláért közvetlenül őt tette felelőssé.
 

A háromtagú bírói tanács szavazattöbbséggel állapította meg Vişinescu bűnösségét. A fellebbezések elutasítása nyomán jogerőre emelkedett az elsőfokú ítélet azon része is, miszerint Vişinescut megfosztják katonai rendfokozatától, ugyanakkor – az állammal közösen – 300 ezer eurónyi kártérítést is kell fizetnie három áldozata hozzátartozóinak. A bíróság már másfél éve zár alá helyezte a volt börtönparancsnok lakását, és elrendelte a csaknem 3400 lejes nyugdíja egyharmadának visszatartását az esetleges kártérítés fedezeteként. Mivel a lefoglalt vagyontárgyak nem fedezték az áldozatok hozzátartozóinak kárigényét, a bíróság a börtönigazgatóságot, a belügyminisztériumot és a pénzügyminisztériumot is beidézte anyagilag felelős polgári félként Vişinescu büntetőperébe.
A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet 2013-ban kezdte el a sajtó által kommunista pribékeknek nevezett volt börtönőrök és munkatábor-parancsnokok elszámoltatását. Vişinescu az első, akinek az ügyében jogerős ítélet született. Időközben bíróság elé állították Ion Ficiort, a Duna-deltában kialakított peripravai munkatábor 1958 és 1963 közötti parancsnokát is, ahol főleg „ellenforradalmárokat”, közöttük erdélyi ötvenhatos elítélteket – Páskándi Géza írót, Páll Lajos festőművészt, Dávid Gyula irodalomtörténészt – tartottak fogva. Ügyészségi vizsgálat folyik a szamosújvári börtön egykori parancsnoka, Constantin Istrate ellen is, néhány hete pedig emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indult bűnvádi eljárás George Homostean volt belügyminiszter ellen, akit a gyanú szerint felelősség terhel egy politikai fogoly, Gheorghe Ursu kínvallatások nyomán 1985-ben bekövetkezett haláláért.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 755
szavazógép
2016-02-11: Belföld - :

Nagyobb támogatás a kisebbségeknek

15,3 százalékkal nőtt a nemzeti kisebbségek szervezeteinek 2016-ra nyújtott állami támogatás az egy évvel korábbi összeghez képest. A költségvetési törvényben elkülönített kisebbségi keretösszeg elosztásáról tegnapi ülésén döntött a kormány.
 
2016-02-11: Belföld - :

Marad a szégyenszobor

Úgy tűnik, sikeresen lobbizott a temesvári magyar közösség a Szégyenszobor ügyében: a város idei költségvetésében a Bălcescu térre – ahová a polgármester áttelepítette volna az emlékművet a Hősök temetőjéből – egy szökőkút építésének terve szerepel. A történet előzménye, hogy két évvel ezelőtt felújították a temesvári Bălcescu teret, és felmerült az osztrák Hűség emlékműve – amelyet a magyarok csak Szégyenszoborként emlegetnek – felállításának le­hetősége a téren kialakított zöldövezet közepén.