Belföldi hírek

Kalotaszeg példaértékűen egységes közösség, amely a történelem folyamán fontos támpont volt a múlt, a hagyományok felé forduló számos magyar értelmiségi — köztük Kós Károly vagy Ady Endre — számára, és amely ma is eredményesen ki tudja aknázni a térség szellemi, kulturális értékeit — mondotta Markó Béla szövetségi elnök, aki szerint a programok és stratégiák mellett szükség van a közigazgatási rendszer átalakítására is, hiszen a megyésítés megbontotta a hagyományos térségek egységét. Kalotaszegen Kolozs és Szilágy, Érmelléken pedig három megye — Szilágy, Bihar és Szatmár — osztozik. Ez a politika tudatosan figyelmen kívül hagyta a történelmi régiókat, ám a homogenizációs törekvések nem jártak sikerrel — fejtegette. Kelemen Hunor ügyvezető elnök hozzátette: a strukturális alapok lehívása a helyi közösségek feladata és lehetősége, ezért a pályázatok kidolgozásához szükséges településközi és megyeközi együttműködés ma már nem választás kérdése: ezen múlik a fejlesztés.

Az európai uniós csatlakozás számos támogatási lehetőséget hozott a gazdák számára, viszont összefogás és szervezettség hiányában nem tudják lehívni a forrásokat — figyelmeztetett Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke azon a konferencián, amelyet a magyarországi Agria, az illyefalvi LAM Alapítvány és egy csíki ifjúsági alakulat szervezésében több mint száz székelyföldi és bihari fiatal gazdálkodó számára tartottak Gyergyószentmiklóson. A tanácskozást a magyarországi Fiatal Gazdák Szövetsége kezdeményezte azzal a céllal, hogy felmérjék, milyen jellegű gondokkal küzdenek az erdélyi gazdák. Borboly szerint a Hargita Megyei Tanács az utóbbi négy évben különös figyelmet fordított a vidék felzárkóztatására és a vidékfejlesztésre: létrehozták a Hargita Hálót, támogatták a Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületét. Az idén a jelenlegi összeg háromszorosára szeretnének pályázatot kiírni, emellett a minőségi tejfeldolgozáshoz is nyújtanak segítséget.

Az Európai Bizottság tegnap közzétett elemzése szerint 2008-ban és 2009-ben romlik a lej értéke az euróval szemben: a tavaszi gazdasági előrejelzés 3,35 lej/euró helyett 3,7 lej/euróra becsüli az árfolyamot. A legutóbbi előrejelzéseket tavaly novemberben tették közzé. Akkor 3,3373 lej/euró volt az átlagárfolyam. Az Országos Előrejelző Bizottság ez évre 3,55 lej/eurós árfolyamot ad meg, jövőre pedig 3,45 lej/eurós kilátást. * Szintén az EB szerint 10,4 százalékkal nőnek az idén Romániában a bérek, ez a leggyorsabb fejlődést jelenti az EU-ban, de alacsonyabb szintű növekedést a tavaly őszi előrejelzésekhez képest. Ekkor ugyanis 12,2 százalékos növekedést jeleztek. 2009-ben 11,3 százalékos fizetésemelkedést jósol az EB, de konkrét összeget nem nevez meg. A hazai előrejelzés idén a nettó átlagfizetés 15,2 százalékos növekedését reméli (1202 lejre), 2009-ben pedig újabb 11,1 százalékot (1335 lejre). Az EB egyúttal a munkanélküliség csökkenését is jelzi, idén 6,1 százalékra (a tavalyi 6,4 százalékról), jövőben 5,9 százalékra.

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter jelenlétében szombaton Nyárádszeredában hivatalosan is átadták a Tudásalapú Gazdaság Program által finanszírozott Közösségi Információs Központot. A már év elejétől működő létesítményt Erdély legkisebb városában 1800-an keresték fel. A programban olyan községek és városok vesznek részt, amelyeknek lakossága nem haladja meg a 30 000-et — Maros megyéből 12 település. A program a 2007—2010 közötti időszakban 255 közösségben nemcsak az infrastruktúrát biztosítja, hanem elektronikus szolgáltatásokat tesz lehetővé, amelyet a közigazgatási intézmények és vállalkozók is használhatnak, ugyanakkor széles körű oktatási tevékenységeket is finanszíroz.