Dávid György plébános húsvéti gondolatokkal indította az estet. Újjá kell születnünk, s az igazi emberi értékünk az elajándékozásban ismerhető fel, amikor rádöbbenünk kicsinységünkre, és odaadjuk magunkat valami többre, jobbra, nagyobb célra – mondta a házigazda, aki Szent György példáját idézve hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak soha nem voltak gyenge ellenfeleink, ezért is edzett meg a történelem, majd feltette a kérdést: miért ne tudnánk győzedelmeskedni napjaink nehézségein is?
Nem érzek sem örömet, sem büszkeséget, hogy megnyithatom a jubileumi Szent György Napokat, mert városunk választott polgármesteréé kellene hogy legyen a szó – kezdte hivatalos megnyitóbeszédét Sztakics Éva alpolgármester. De ez ma nem lehetséges, mégis ünnepelnünk kell, hiszen bármi is történjék, mindig tovább kell lépni, az elkezdett munkát folytatni kell – szögezte le a megbízott városvezető, majd Márton Áron szavait idézte: „A hajszálgyökér nem húzódik vissza, ha sziklára tapint, hanem rést keres és repeszt; a földbe vetett mag áttöri a rögöt, az akadály elé jutott hangya megkísérli a százszoros súlyt félretenni, s ha nem sikerül, kerülővel folytatja útját célja felé. S ha élni akarunk, mi is csak ezt a példát követhetjük.”
Az, hogy én most miniszterelnök-helyettesként itt vagyok, kiállás, üzenet Antal Árpád polgármester mellett – kezdte rövid köszöntőjét Semjén Zsolt, aki szerint minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, minden nemzet Istennek egy sajátos gondolata, ezért van szükség nemzeti elkötelezettségre. Akkor tudunk patrióták lenni, ha lokálpatrióták vagyunk, ezért fontos a Szent György Napok léte – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök-helyettes, aki egyben üzente mindenkinek, hogy a magyar nemzet, azon belül a székely közösség mindig az emberi jogok alapján követelte jogait, s olyan megoldást kér ma is – az önrendelkezést, az autonómiát –, amelyre az Európai Unió számos országában precedensértékű példákat találunk.
Az est fénypontját az alig több mint egy éve bemutatott, magyar fejlesztésű Bogányi-zongorával adott koncert jelentette. A hangszer prototípusát hozta el Bogányi Gergely zongoraművész, s azt is bevallotta, hogy a húszéves gondolat, érési folyamat, majd intenzív fejlesztés nyomán kialakult hangszernek csakis Magyarországon kellett megszületnie, és első, Magyarországon kívüli útjának Sepsiszentgyörgyre kellett vezetnie. Chopin lírai hangulatokba ágyazott briliáns futamai, Bartók népzenei ihletésű mesterműve (az édesapja révén sepsiszentgyörgyi gyökerű Veress Ábel fiatal tehetség közreműködésével), majd Liszt mély érzelmi és filozófiai gondolatai elemi erővel hatottak a közönségre. Az intim hangzásoktól az elmélyült zenei gondolatok érzékenységén át a monumentális, zenekari hangzást idéző futamokig a zene kifejezőerejének már-már a teljességgel kacérkodó ritmusa érződött. Nem csoda, hogy a bibliai ihletettségű Liszt Ferenc E-dúr legenda, a háborgó tengeren győzedelmeskedő emberi szellem zseniális zenei megfogalmazásának előadása sokaknak könnyeket csalt a szemébe. A visszatapsolt művészek Brahms magyar táncaival oldották a hangulatot, s az ünneplés után a nemzetközileg is rendkívül pozitív érdeklődéssel fogadott, koncepciójában, anyagában és formájában is új hangszert közelről is megcsodálhatta a népes közönség. Sőt, két fiatal zongoratehetség, közöttük Török Ákos, a kézdiszentléleki származású, a Plugor Sándor Művészet Líceum kilencedikes diákja a mester figyelmét is felkeltve, a koncert után ki is próbáhatta az „űrzongorát”.