Magyarország célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is hozzájáruljon a külhoni magyarság nemzeti identitásának megőrzéséhez – jelentette ki Fazekas Sándor a Kárpát-medencei élelmiszer-előállítók konferenciájának megnyitóján, Budapesten. A magyar földművelésügyi miniszter mellett a nemzetpolitikai államtitkárság, illetve a külügyminisztérium is a Kárpát-medencei egységes vállalkozás-fejlesztést támogatja.
A földművelésügyi miniszter szorgalmazta, hogy a térségen belül szorosabb kapcsolat épüljön ki az agrárvállalkozások, a termelők, a feldolgozók és az értékesítők között azért, hogy a kialakuló együttműködésben részt vevők egymás beszerzési és felvevő piacai lehessenek. Felhívta a konferencia résztvevőit, éljenek ezzel a lehetőséggel. Magyarország olyan szerencsés helyzetben van, hogy kiválóak az adottságok az egészséges élelmiszer megtermelésére. Az ország rendelkezik a két – nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű – stratégiai feltétellel, a termőfölddel és a vízzel, ami nélkül nincs élet – hangsúlyozta a tárcavezető, majd kifejtette, hogy az Európai Unió gazdasági teljesítményét tekintve jelenleg Közép-Európa a húzóerő. Adott a történelmi lehetőség, a térség esélyt kaphat arra, hogy egyszerre legyen a munkaalapon dinamikusan fejlődő ázsiai térség és az innovációvezérelt északnyugat-európai fejlődési térség találkozási pontja.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a mostani rendezvény ismét lehetőséget kínál a magyar–magyar együtt gondolkodásra, a tapasztalatcserére, kapcsolatok szorosabbra fűzésére a külhoni és az anyaországi nemzettársak között az élelmiszer-előállítás területén. A gasztronómia fontos szerepet játszik a magyar–magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésében, mert az étel összeköt, de meg is különböztet. Így a nemzetrészek ételei, élelmiszerei a nemzet közös kincsét képezik, amit meg kell őrizni és nemzeti örökségként tovább kell adni. A nemzetpolitikai államtitkárság számos eszközzel segíti a határon túli magyar közösségek megmaradását, boldogulását – hangsúlyozta Potápi Árpád János. Míg az elmúlt hat év nemzetpolitikájának első szakasza a szimbolikus lépések megtételéről és a nemzeti közjogi egyesítésről szólt, addig a második szakasz középpontjában – az utóbbi két évben – a gazdaságfejlesztés, a határon túli magyarság gazdasági megerősítése állt. Ennek jegyében hirdette meg tavaly az államtitkárság a külhoni magyar szakképzés, az idén pedig a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét. Még ebben a hónapban pályázatot írnak ki a fiatal vállalkozóknak. Egy-egy vállalkozó 3–6 millió forintra pályázhat.
Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) külgazdaságért felelős helyettes államtitkára többek között arról szólt: a magyar élelmiszeripar a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb, a magyar kormány által stratégiai fontosságúnak minősített ágazata. A helyettes államtitkár rámutatott: az élelmiszeripar stratégiai jelentőségét az élelmiszer-biztonság garantálása és az adja, hogy a magyar élelmiszeripar a mezőgazdasági alapanyag-termelés legnagyobb felvevő piaca és 130–140 ezer családnak nyújt megélhetést. A magyar mezőgazdaság és az erre épülő ipar a számítások szerint mintegy 30 millió ember ellátására képes – mondta Pana Petra. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek elnöke a külhoni és az anyaországi gazdák, élelmiszeripari vállalkozások összefogásának fontosságát emelte ki. (MTI–fer-)
