A veszprémi Petőfi Színház előadásaZárt ajtók mögött

2016. április 23., szombat, Színház az egész világ

Kisemberek egy lakótelepi lakásban, amelynek furcsa körülmények között eltűnt a kulcsa. Élőlények egy lezárt dobozban, akik lassan elveszítik valóságérzéküket: az állandóan rosszul landoló repülőparancsnok; annak szorongó, ideg-összeroppanásra hajlamos felesége; lányuk, aki már rég kimenekült a családi fészekből; a készséges ezermester, aki elméletben jobban ért a szereléshez, mint a gyakorlatban; a szomszéd nő, aki élete nagy lehetőségeként egy Nobel-díjas tudóst szeretne magához édesgetni; és a titokzatos, bolyongó idegen, akiről kiderül, csupán azért nyit be idegen emberek lakásába, hogy különös tehetségével szebbé tegye a kudarcok hálójában vergődő embertársai életét.

  • Codra Botond felvételei
    Codra Botond felvételei

Végül az újságíró, aki a nyers valóságot képviseli. Örkény István egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató Kulcskeresők című darabja a szerző bevallása szerint a magyar ember önbecsüléséről szól, valamint arról, hogy miként tudunk gazdálkodni tehetségünkkel, adottságainkkal. Örkény végtelen szeretettel, megértéssel kezeli hőseit, akik a lakáskulcs mellett az élethelyzeteikből való kiszabadulásuk kulcsát sem találják.
Sokszor vártuk már nagy reményekkel a Szent György-napi kulturális héten magyarországi sztárszínészeket, és sokszor csalódtunk az általuk játszott előadásban. Ezúttal azonban nem ért csalódás. A veszprémi Petőfi Színház produkciójában volt ugyan néhány hamis hang, néhány olyan színészi vagy rendezői gesztus, amely kilógott az egészből, de többnyire jól felépített, kerek előadást láthattunk. Kéri Kitty – akit eddig inkább sikeres színésznőként vagy filmszínésznőként ismerhettünk – rendezőként is jó benyomást tett a szentgyörgyi közönségre: mai díszletben, mai jelmezekkel, de kerülve az extremitásokat, minden nézői réteg számára jól dekódolhatóan állította színpadra Örkény darabját. Az előadás jó arányérzékről tanúskodik: az erős darabbeli váltások előtt a színészek magas hőfokra izzítják a jeleneteket, máskor pedig annyira észrevétlenül hajlítják át abszurdba a történetet, hogy a néző érti és mégsem érti, amit lát. Nem voltak igazán látványos alakítások, de volt olyan színész, aki belopta magát a szívünkbe, többek között a Benedek urat játszó Keresztes Gábor, aki már az egyetemet is Magyarországon végezte, de még könnyedén hallatni tudja csíkszeredai származását.
Az előadás nagyszerűen felerősítette a darab eredeti kérdéseit. Vajon ma idegen számunkra a kudarcok sikerré hazudása, az eredménytelenségek eredménynek való beállítása? Vajon ma nem az előre megfontolt, manipulatív szándékok vezérlik a politikát, közéletet, tömegkommunikációt? Ma nem a körülményektől válik helyessé vagy helytelenné, igazzá vagy hamissá egy történés, legyen szó akár belső történéseinkről, lelkiállapotunkról, világszemléletünkről...? Mi más az emberlét, mint álom a jövőről és a nagy lehetőségekről, küzdelem a mindennapokkal, a kudarcok után pedig a kényszerű magyarázat, hogy tulajdonképen így van ez jól, mert nem tudhatjuk, hogy mi miért történik. Minél nagyobbak a gondjaink, annál erősebb az önámításunk, különben elviselhetetlen volna a sötétség és kiszolgáltatottság a zárt ajtók mögött.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 763
szavazógép
2016-04-23: Színház az egész világ - Nagy B. Sándor:

Csecsebecse habbal (A kolozsvári színház előadása)

Csehov Hattyúdal című egyfelvonásosa csak néhány oldalnyi, mégis szinte feneketlen mélységű, kimeríthetetlen gazdagságú darab, mely az emberi lét szépségét és egyben értelmetlenségét ragadja meg, szavakba foglalja a nosztalgia szívszorító, és mégis biztonságot adó érzését, s a nagy sikerek utáni végtelen ürességben mutatja be az embert élete alkonyán, amikor rádöbben, hogy talán rossz utat választott, de már mindegy, mert semmit sem tehet ellene.
2016-04-23: Színház az egész világ - Váry O. Péter:

Klasszikus (A nagyváradi Színház előadása)

És komédia. Vagy mégis több annál?
Csiky Gergely darabját nem kell átírni. Régi ugyan a szöveg, a 19. század második felében született, de a világ sem változott oly nagyon meg azóta, az emberek meg pláne nem. Magyarország polgárosodásának kezdetén nagyjából ugyanazok a mechanizmusok működtették a társadalmat, mint manapság, a rongyrázás és a csörtetés épp úgy jellemzője annak a korszaknak, mint napjainknak.