A veszélyeztetett kultúrák védelme összeurópai ügy

A nemzetközi tanácskozáson a csángó mellett többek között lengyel, szlovák, gagauz, román kisebbségi közösségek helyzetéről tartottak előadást hazai és külföldi történészek, néprajzkutatók, szociológusok, valamint szó esett a csángókérdésről a román politikában, a magyar politikában, a Vatikánban és az Európa Tanácsban. Délután a tanácskozás résztvevői jelenlétében első alkalommal tartottak magyar nyelvű misét a pusztinai templomban.

Az RMDSZ szövetségi elnöke csak azt követően látogatott Bákóba, hogy a csángó ügy nemzetközivé vált, és az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg a helyzet rendezése érdekében — hangsúlyozta előadásában Gazda Árpád, a Krónika munkatársa, aki arról értekezett, hogy az elmúlt tizennyolc esztendőben az RMDSZ mit tett, illetve nem tett a moldvai magyarok identitásának megőrzése érdekében. Elmondta, az RMDSZ nem vállalt kezdeményező szerepet az anyanyelvű oktatás és a magyar mise ügyében, csak akkor állt teljes mértékben a csángókérdés rendezése mellé, miután a kockázatosabb lépéseket mások megtették.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke hozzászólása szinte cáfolatként hangzott, ő azt hangsúlyozta, hogy abban a politikai kontextusban, melyben az RMDSZ-nek politizálnia kellett és kell, mégis voltak eredmények, de bebizonyosodott, román partnerekre is szükség van ahhoz, hogy a csángókat érintő nyelvi, vallási és identitási kérdésekben előrelépés történjék.

Ţampu Ferenc diószéni származású fiatal történész szerint a román politikusok többsége nem ismeri el a csángók magyar önazonosságát, és meghamisítják a történelmet, csak hogy bebizonyítsák, a csángók elmagyarosított románok. Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, ET-képviselő leszögezte, nemzeti becsületünk szempontjából is fontos kérdés, hogy ne hagyjuk magukra moldvai magyar testvéreinket, és elítélte azokat az egyházakat, amelyek Krisztus nevében asszimilációs tevékenységet folytatnak. A konferencia a nyelvi örökség kérdéskörét tárgyaló előadásokkal zárult.

Délután ötkor kezdődött az első magyar nyelvű mise a pusztinai Szent István-templomban, melyen Pogár Róbert csángó származású kaposvári egyházmegyés pap misézett. Ez az esemény nem azt jelenti, hogy a helyi egyház engedné a híveknek a magyar nyelvű misét, hiszen nem harangoztak a mise előtt, s a helyi pap sem vett részt, mégis: az elejétől a végéig magyar nyelvű templomi mise elhangzott Csángó­földön, melynek végén a templomba összegyűltek még a Himnuszt is elénekelték.