Mint felidézték, Románia élen jár a kisebbségvédelemről és nyelvi jogokról szóló nemzetközi vállalások elfogadásában, ratifikálta a nemzeti kisebbségek védelméről szóló egyezményt és a nyelvi chartát is, ráadásul a hatékony bukaresti külpolitikának köszönhetően olyan országként tartják számon, amely példaértékűen megoldotta ezeket a kérdéseket. Bukarest bizonyos időközönként köteles jelentéseket készíteni a két dokumentumban foglalt előírások teljesítéséről, ehhez civil vagy politikai szervezetek, de akár magánszemélyek is készíthetnek úgynevezett árnyékjelentést, amely  célja, hogy felhívja az Európa Tanács szakértőinek figyelmét, ha sérülnek bizonyos jogok, illetve a hivatalos kormányjelentésben foglalt állítások nem felelnek meg a valóságnak. A Románia által 2008-ban ratifikált nyelvi charta előírásainak teljesítéséről szóló legutóbbi jelentéssel Románia két évet késett, csak idén nyújtották be, ezzel gyakorlatilag késleltették, megakadályozták a szakértői ellenőrzést. Ehhez az utóbbi dokumentumhoz készült több árnyékjelentés: egyet a Civil Elkötelezettség Mozgalom nyújtott be, egyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közösen, de az RMDSZ is kidolgozott egy dokumentumot, sőt, talán a kolozsvári, többnyelvűségért küzdő Musai-Muszáj Egyesület is – hangzott el a felvezetőkben. Mindenik árnyékjelentésben figyelmeztetik az Európa Tanács szakértőit: visszalépés tapasztalható a nyelvi jogok érvényesítésében.
Abban egyetértettek a résztvevők, hogy nem feltétlenül probléma, ha több árnyékjelentést nyújtanak be, hogyha ezek nem kioltják, hanem erősítik, kiegészítik egymást. Szigeti Enikő elmondta: az ő jelentésük elsősorban a Maros megyei helyzettel foglalkozik, azt vizsgálják, a helyi közigazgatásban miként érvényesülnek a nyelvi jogok, milyen akadályokba ütközik az, aki magyar nyelven intézné ügyeit a helyi polgármesteri hivatalokban, dekoncentrált intézményekben. Küzdelmük során számos jogi eljárást kezdeményeztek a hatóságok ellen, ugyanis azt tapasztalták, hogy gyakorta arra hivatkoznak: hiába a nyelvi charta előírásai, ha a közigazgatási törvényben ezeket nem rögzítették. Az árnyékjelentésben ezen peres eljárásokat is ismertették. Az EMNT és az SZNT dokumentuma egy kutatáson alapszik, amelyben azt vizsgálták, hogy abban a 323 közigazgatási egységben, ahol a magyar lakosság aránya eléri a 20 százalékot – tehát a charta és a közigazgatási törvény szerint használhatja anyanyelvét hivatali ügyintézés során is –, miként érvényesül a többnyelvűség: van-e az önkormányzatoknak kétnyelvű honlapjuk, vannak-e kétnyelvű űrlapok, mi történik az anyanyelven benyújtott kérésekkel stb. Az RMDSZ árnyékjelentése teljes, átfogó képet igyekszik nyújtani a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, gazdasági életben stb. tapasztalt jogsértésekről, a dokumentumot augusztus 5-e után mutatják be – közölte Székely István.
A vita során felmerült az RMDSZ hitelességének és felelősségének kérdése is, hiszen az árnyékjelentés készítése során a civilek azt tapasztalták: sok olyan közigazgatási egységben is súlyos gondok vannak az anyanyelvhasználattal, amelyeket RMDSZ-es polgármesterek vezetnek, RMDSZ-es tanácsi többséggel. Nem fordítanak kellő figyelmet a kétnyelvűségre, egynyelvűek a honlapok, nem fordítják le a tanácsi határozatokat, nincsenek magyar űrlapok, nem szólalnak fel magyarul a tanácsüléseken stb. Ennek kapcsán Szigeti Enikő felvetette a kérdést: milyen hitelessége lehet az RMDSZ által készített árnyékjelentésnek, amelyben lényegében saját embereinek mulasztásait kellene számba vennie? Székely István elismerte: voltak és vannak mulasztások e tekintetben, de zajlik az „újratervezés”, az idei volt az első olyan önkormányzati választás, amely előtt a tisztségre jelentkezők nyilatkozatot írtak alá, vállalva a nyelvi jogok érvényesítését. Nézzük meg, mi a helyzet egy év múlva – javasolta a helyenként meglehetősen heves vita során az RMDSZ ügyvezető alelnöke.