Nyomtatott újság megrendelése Paypal-al

Megrendelési periódus:

Kezdési dátum:


Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz


Sepsiszentgyörgy, 2017. február 28., kedd 05:09
Köszöntjük Elemér nevű olvasóinkat!

Hogyan csapta be a kakas a rókát? (Lett népmese)

2016. október 8., szombat, Kiscimbora
Német Abigél rajza
Német Abigél rajza
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy öreganyó, akinek volt egy kakasa. Félszemű, csámpás és olyan kötekedő kakas volt, olyan izgága, amilyet még nem hordott a föld a hátán. A maga udvarában már nem volt kivel verekednie, így hát idegen udvarokba tört be. Ha meglátott egy kiscsibét, megkergette, ha egy tyúkra vetette magát, csak úgy repkedtek széjjel a tollak. Ha pedig egy kakassal hozta össze a sors, akkor bizony az igazi kakasküzdelem szabályai szerint folyt a harc.
 
A félszemű mindenkibe belekötött, de próbált volna csak valaki hozzányúlni! Ilyenkor teli torokból üvöltözni kezdett:
– Ne merészelj hozzám nyúlni! Nem a ti udvarotokban lakom! Nem a ti kakasotok vagyok, hanem az öreganyóé!
És hazasomfordált az anyó házába. Lassanként már az anyónak is elege lett a kakasból. Egy nap sem telt el úgy, hogy ne szaladt volna hozzá valamelyik szomszédasszony.
Az egyik így kiabált:
– Fékezd meg már a kakasodat! Majd’ kikaparta a macskám szemét!
A másik meg így panaszkodott:
– Elkergette a kakasod a kotlóst a tojásokról!
A harmadik meg sírva fakadt:
– Átrepült a félszeműd, szétcsapott a csibéim között, feldöntötte a magos tálkájukat, szétfröcskölte a vizüket!
Végül az anyó nem tűrte tovább, és így szólt a kakashoz:
– Hordd el magad! És soha többé be ne tedd a lábad az udvaromba!
Megsértődött a kakas:
– Jól van, el is mehetek! Azt hiszed, nem boldogulok nélküled?
S attól kezdve egyedül élt. Napközben sétafikált a faluban, fölszedegette az elhullott gabonaszemeket, éjszaka pedig a szénakazalban hált. Egyszer hajnaltájban vadászni indult a róka. Lát a mezőn egy szénakazlat, a kazalban pedig egy kakast. Megörült a róka, elkapta a kakast, s iszkolt vele az erdőbe, egyenest a rókalyukba. Eközben az anyó szomszédja éppen a földecskéjét szántotta. Látja ám: ott fut a róka, s szájában a kakas. Felkapott a szomszéd egy botot, és a róka után vetette magát.
– Dobod el azt a kakast! – kiabálta. – Dobod el azt a kakast!
Ekkor a ravasz kakas egyetlen maradék szemével a rókára sandított, és azt mondta neki:
– Miért tűröd ezt, te róka! Hiszen ez a paraszt a más dolgába üti az orrát! És nem is az ő kakasa vagyok, hanem az anyóé!
Fontolgatta a róka, hogy meg kellene állni, rászólni a parasztra, de aztán meggondolta magát, és továbbnyargalt. Az anyó szomszédja meg a nyomában.
– Add vissza, rozsdafarkú, azt a kakast! Add vissza!
A kakas sem nyughatott:
– Mi van veled, te róka? Szidalmaznak, te meg hallgatsz? Bizonyára rám, a más kakasára fáj a foga!
Most már a róka türelme is elfogyott. Odafordult az anyó szomszédjához és rákiáltott:
– Miért nem hagysz békén? Miért avatkozol a mások dolgába? Hisz nem is a tiéd a kakas, hanem az anyóé! Először szerezz magadnak tyúkokat meg kakasokat, és csak azután pörölj velünk, becsületes rókákkal!
Úgy belelendült a róka, hogy nem bírta abbahagyni. Aztán eszébe jutott a kakas. Körülnézett, de a ka kasnak bizony hűlt helye volt. Az emberek a mezőn csak nevettek:
– Ez aztán a kakas! Lám, bolondot csinált a rókából!
Megsértődött erre a róka, és megfogadta, hogy soha többé nem áll szóba az emberekkel. Azóta is, ha a róka meglát egy embert, eliszkol.
 
Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráljon most